Április 1–2. között a régió vezető szakértői összegyűltek a Genfben megrendezett Közép- és Kelet-Európai IPF Platform keretében (CIPF), hogy megbeszéljék a terület újdonságait és megünnepeljék a CIPF 2015-ös megalakulásának ötéves évfordulóját.

Az IPF progressziója változó és előre nem jelezhető, az idő előrehaladtával az IPF beteg tüdő funkciója fokozatosan és visszafordíthatatlanul hanyatlik. Az IPF diagnózisának felállításakor a prognózis eltérő, azonban a diagnózis felállítása után a medián túlélés 2–3 év. Ez azt mutatja, hogy az IPF-nek ugyanakkora figyelmet kellene kapnia a társadalom részéről, mint az onkológiai betegségeknek.

A CIPF-et a Boehringer Ingelheim szponzorálja, egy olyan vállalat, amely a tüdőgyógyászat vezető szakértőjeként már nagy múltra tekinthet vissza. A platformot azzal a céllal hozták létre, hogy összehozza a különböző területek szakértőit, hogy megvitathassák az IPF-ben szenvedő betegek kezelésével kapcsolatos, a különböző közép- és kelet-európai országokban felmerülő problémákat. Az IPF diagnózisa multidiszciplináris megközelítést és magas szintű szakértelmet igényel az érintett szakemberektől. Ezenfelül nagy az igény az olyan biztonságos és hatékony kezelések iránt, amelyek képesek megváltoztatni az IPF lefolyását és lelassítani a betegség progresszióját. A CIPF-et ezen kulcsfontosságú témák megbeszélésére hozták létre.

Az 5. CIPF ülésen, Alan Altraja professzor, az észtországi Tartu Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója így nyilatkozott: „Visszatekintve az elmúlt CIPF ülésekre, nagyon büszkék lehetünk arra, amit elértünk. Néhány évvel ezelőtt az IPF betegek ellátása nagyon kevés beteg kezelésével kezdődött. Jelenleg a közép- és kelet-európai régió számos országában léteznek már dedikált központok, amelyek kifejezetten az ILD (intersticiális tüdőbetegség) gondozását végzik. A számos workshopnak köszönhetően az ILD radiológia és patológia területén is nőtt a tudatosság és az ismeretek köre. Egy másik óriási eredmény az, hogy most már nemzetközi útmutatásokkal is rendelkezünk, amelyek terápiás ajánlásokkal szolgálnak az orvosok számára az IPF-ben szenvedő betegek esetében.”

„Sok minden változott mióta elérhetőek az IPF antifibrotikus kezelési lehetőségei” - tette hozzá Professzor Yochai Adir, az izraeli Haifában található Lady Davis Carmel Egészségügyi Központ pulmonológiai részlegének igazgatója. „Néhány évvel ezelőtt Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában nem álltak rendelkezésre jóváhagyott IPF-specifikus kezelések. A régióban a kezelési lehetőségek száma jelentősen növekedett az utóbbi öt évben, főként a területen dolgozó orvosok munkájának és kitartásának köszönhetően. A jelenleg az IPF kezelésére engedélyezett gyógyszerek egyikéről, a nintedanibról három klinikai vizsgálatban igazolták, hogy jelentősen lassítja az IPF progresszióját. Az INPULSIS®-ON vizsgálatból származó legfrissebb adatok azt bizonyítják, hogy a nintedanib több mint négy évvel lassítja az IPF progresszióját konzisztens biztonságosság mellett”.

Számos fontos előrelépést és eredményt értünk el ezen a területen az utóbbi években, amelyek segítséget jelentettek az IPF diagnosztizálásában és kezelésében. Ennek ellenére, még mindig kihívást jelent, ha az IPF-es betegek diagnosztizálásáról van szó. Dr. Sonye Danoff, az Egyesült Államokban, Baltimore-ban található Johns Hopkins Orvosi Egyetem, Belgyógyászati Klinika, Pulmonológiai és Intenzív Terápiás Részleg docense így nyilatkozott: „Az IPF pontos és korai diagnózisa nélkülözhetetlen az IPF-es betegek optimális kezelése szempontjából. A tüdőbetegségekkel az a probléma, hogy sok esetben hasonlóak a tünetek, ami azt jelenti, hogy az IPF-es betegek gyakran helytelen diagnózissal vagy diagnózis nélkül maradnak éveken keresztül. Az IPF-es betegek többségénél jellegzetes, tépőzárszerű zörej hallható a tüdőkben. Ennek a ténynek az ismerete jelentősen felgyorsíthatja az IPF-es betegek diagnosztizálását. Az IPF egy progresszív betegség, ezért minél korábban fedezzük fel, annál korábban tudja megkezdeni a beteg azt a kezelést, amely segíthet lelassítani a betegség előrehaladását és hozzájárul a jobb életminőséghez”.

A rendezvényen Luca Richeldi, a Rómában található Szent Szív Katolikus Egyetem tüdőgyógyász professzora szintén arról beszélt, hogy mit tartogat a jövő az IPF/PF-ILD-s betegek számára: „A tény, hogy az antifibrotikus kezelések, mint például a nintedanib, most már szerepelnek a hivatalos nemzetközi IPF kezelési útmutatásban, azt mutatja, hogy hosszú utat tettünk meg az első antifibrotikus kezelések megjelenése óta. Ami viszont továbbra is feladat, az annak biztosítása, hogy ezen útmutatások valóban beépüljenek a klinikai gyakorlatba, és még fontosabb, hogy megtaláljuk a módját, hogy minden IPF-es betegnek hatásos és biztonságos kezelést ajánljunk”.

A CIPF a régió legfontosabb rendezvényévé vált, ahol szakértők találkoznak és megbeszélik tüdőgyógyászat ezen területének fejlődését és újdonságait. A CIPF az ötletek és a legjobb gyakorlatok megosztásának platformjává vált, ezáltal gazdagítva az IPF és egyéb intersticiális tüdőbetegségek megértését, ami segíti az orvosokat a betegség jobb kezelésében Közép- és Kelet-Európa országaiban.

Forrás: Action Heller Consulting