A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.
A Világnap központi eseményeként ingyenes szűrővizsgálatokra kerül sor 9.00 órától 16.00 óráig a Szent Imre Kórház parkolójában álló szűrőkamionban, amely hazánk legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi programja, mely több ezer látogatónak segít megismerni saját egészségi állapotának alakulását bemutatva az egészséges életmód lehetőségeit húsz éven keresztül. A Program eddig 1700 helyszínen több, mint 6 millió vizsgálatot végzett és több mint 500 ezer látogatót fogadott.
A hypertónia a fejlett országokban így Magyarországon is népbetegségnek számít. Világszerte egymilliárd ember szenved magas vérnyomásban, a kór évente 8 millió életet követel. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magas vérnyomás, ezzel maga mögé utasítva a daganatos megbetegedéseket is. Az elhanyagolt hipertónia a szívizominfarktus és az agyi érkatasztrófák (stroke) legfontosabb okainak egyike, de meghatározó szerepe van a vesebetegségek és a vakság kialakulásában is.

A 3,5 millió hypertoniás beteg miatt Magyarország is jelentkezett a mozgalomba, melynek során, olyan egyéneknél történik adatlap kitöltés és vérnyomásmérés, akiknél egy éven belül nem volt megmérve a vérnyomása (MMM17-HU Program). A hazai hipertónia társaság tervei szerint a Hypertonia Ellátó helyek, a társtársaságok szakrendelései, a háziorvosi rendelők és a gyógyszertárak, a munkahelyek és a családtagok lesznek a vérnyomásmérés helyszínei. Önkéntesek segítségével közösségi rendezvényeken, bevásárló központokban is sor kerülhet vérnyomásmérésre. A jelentkezéskor mindenki kódot és a mozgalom dokumentumait kapja meg
A magas vérnyomás fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Fokozott terhelést ró a szívre, károsítja az érbelhártya funkcióját és az erek tágulékonyságát, elősegíti az érfalban a vérzsírok lerakódását és gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Ennek következében nagyobb valószínűséggel károsodnak a fontos szerveket ellátó erek is, ami stroke, elbutulás, infarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség és végtagi verőérszűkület formájában jelen
Mit okozhat a magas vérnyomás, ha nem kezeljük?
A magas vérnyomás népbetegség. A súlyos szív- és érrendszeri betegségek hátterében 80-90 százalékban az emelkedett vérnyomásérték érhető tetten, ezért is szokták a magas vérnyomást „néma gyilkos” elnevezéssel illetni
Mivel a magas vérnyomás kezdetben nem okoz panaszt, az emberek többsége egyáltalán nem tud róla, hogy orvoshoz kellene fordulnia. A kezeletlen magas vérnyomás azonban súlyos szövődményeket idézhet elő. A magasvérnyomás-betegség korai felismerése és kezelése döntő jelentőségű mind a betegek életminősége, mind pedig az életkilátásaik tekintetében.
Mi a hipertónia, azaz a magas vérnyomás?
Vérnyomásunk percről percre, napszakra jellemzően váltakozik, valamint befolyásolhatják bizonyos külső körülmények is. Hipertónia betegségről akkor beszélhetünk, ha az orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel mért vérnyomás értékének átlaga eléri, vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, vagy 90 Hgmm diasztolés értéket. A diagnózis felállításához azért van szükség többszöri mérésre, mert a vérnyomásértékek spontán módon, jelentősen ingadozhatnak.(1)
Tévhit, hogy a normális vérnyomás felső határát úgy számolhatjuk ki, hogy éveink számához hozzáadunk 100 Hgmm-t. Felnőttek esetében, életkortól függetlenül mindig a 140/90 Hgmm-es felső határértéket kell figyelembe venni, de otthoni vérnyomásmérés esetén már a 135/85 Hgmm-es érték is magasnak számít. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a veszélye a szív- és érrendszeri szövődmények későbbi kialakulásának. Ezért az orvosi gyakorlatban nem önmagában a vérnyomás csökkentése, hanem a teljes kardiovaszkuláris kockázat mérséklése a cél.
A kezelőorvos mindezt szem előtt tartva állapítja meg az elérni kívánt vérnyomás célértéket. Figyelembe veszi továbbá azt is, hogy bizonyos rizikót jelentő állapotokban – például cukor-, szív-, vagy vesebetegség megléte esetén – eleve alacsonyabb vérnyomásérték elérésére van szükség. A kivizsgálás során az orvos feltérképezi, hogy betegénél kialakult-e már érrendszeri károsodás, és felderíti, hogy a háttérben fennáll-e esetleg olyan kóros elváltozás – például pajzsmirigy-, vagy vesebetegség –, amely a magas vérnyomást okozhatja.
Otthon is rendszeresen mérjük a vérnyomásunkat!
A vérnyomás mérését hitelesített mérőeszközzel, szabályosan és megfelelő körülmények között végezzük. Gyakran előfordul, hogy az orvosi rendelőben mért vérnyomásérték magasnak bizonyul olyan személyeknél is, akiknek a rendelő küszöbén kívül teljesen normális a vérnyomásuk. Ezt a jelenséget „fehérköpeny” hatásnak nevezzük. Éppen ezért, annak tisztázására, hogy vérnyomásunk csak az orvos láttán emelkedik meg, vagy a rendelő falain túl is, érdemes otthoni körülmények között is megmérni a vérnyomásunkat. (2)
Az otthoni vérnyomásmérés szabályai:
1. Mindig azonos időpontban (a nap azonos órájában) mérjen!
2. A mérést megelőző egy órán belül ne dohányozzon, és ne kávézzon!
3. A mérés előtt két-három percig üljön nyugodtan!
4. Ne mérjen vérnyomást erős vizelési kényszer esetén!
5. A mérés előtt olvassa el a vérnyomásmérő használati utasítását!
6. A mérés alatt a mandzsetta a szív magasságában legyen!
7. A mérés alatt ne mozogjon!
8. A mérés alatt ne beszéljen!
9. Két mérés között legalább egy percet várjon!
10. A mért értékeket írja be a vérnyomásmérő naplóba!
11. Rendszeresen mérje vérnyomását! (3)
A digitális vérnyomásmérők mandzsettáját előírásszerűen, a szív magasságában kell elhelyezni. A mérést lehetőleg ülő helyzetben, hátunkat megtámasztva, ellazított izomzattal végezzük, miközben a karunk legyen mindig a szív magasságában megtámasztva, a könyök enyhén behajlítva, a lábak ne legyenek keresztezve. A két karon mért vérnyomásérték között lehet különbség, de az nem haladhatja meg a 10-15 Hgmm-t. Az egyes napszakokban mért vérnyomásértékek között jelentős különbség lehet.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A magasvérnyomás-betegség kialakulásában döntő szerepet játszik az egészségtelen életvitel. Nem is gondolnánk, hogy helytelen szokásaink elhagyásával, megváltoztatásával milyen nagymértékben járulhatunk hozzá az orvos által előírt gyógyszeres kezelés eredményességéhez. Próbáljon meg minél egészségesebb életmódot folytatni: figyeljen oda a táplálkozásra, a rendszeres mozgásra, a dohányzás mellőzésére és a káros stresszhatások kerülésére! A SCORE kockázatbecslő táblázat segítségével pedig könnyen következtethet arra, hogy 10 éven belül kell-e súlyos szív-érrendszeri megbetegedéssel számolnia.
A konyhasófogyasztás mérséklésével akár 2-8 Hgmm-es vérnyomáscsökkenést érhetünk el. A rostdús, zöldségben-gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonatermékekben és halban gazdag, valamint energia-, zsír- és magas glikémiás indexű szénhidrátokban szegény étrend kialakításával megszabadulhatunk testsúlytöbbletünktől is.
A rendszeres fizikai aktivitás további 4-10 Hgmm vérnyomáscsökkenést eredményezhet. Magas vérnyomásban szenvedő betegeknek napi 35-40 percen át végzett közepes intenzitású, dinamikus testmozgás – például gyors séta, kocogás, vagy kerékpározás – ajánlott. Nem árt tudni, hogy a préseléssel járó, statikus erősportok – például súlyemelés, body-building – emelik a vérnyomást. A sportolás megkezdése előtt mindenképpen célszerű konzultálni a kezelőorvossal, aki az egyén terhelhetőségének ismeretében személyre szabott tanácsokat fog adni. (4)
Az magas vérnyomás nem olyan probléma, melynek tünetei nap mint nap figyelmeztetnek bennünket arra, hogy foglalkoznunk kell vele. A magas vérnyomásból következő infarktus azonban túlságosan komoly betegség ahhoz, hogy csak akkor kezdjünk a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj. Az egészséges táplálkozás, vagy egy aktívabb, sportolást sem nélkülöző életmód mindenképpen fontos lépések. Férfiak esetében 45 éves, nők esetében pedig 55 éves kor felett szedhető olyan gyógyszer, mellyel megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. Az acetilszalicilsav tartalmú tabletta rendszeres szedése megakadályozza a vérlemezkék kóros összetapadását, s ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését, így csökkentve az infarktus előfordulásának kockázatát.
Mi is az a magasvérnyomás betegség?
A hypertonia, magasvérnyomás betegség a civilizált, iparilag fejlett országok felnőtt lakosságának 15-20%-át, Magyarországon kb. 150-200 ezer embert érintő népbetegség. A hypertoniában szenvedő beteg vérnyomása magasabb, mint a normális. A magas vérnyomás sokszor panaszokat sem okoz, a hypertonia "alattomos ellenségként" csap le áldozatára, nem kezelése végzetes kimenetelű lehet. A leggyakoribb panaszok (fejfájás, szédülés, fülpattogás/zúgás, látászavarok) már kialakult szervi károsodások jeleként mutatkozhatnak.
Vérnyomásnak nevezzük azt a nyomást, amely a szív összehúzódásakor az érfalra hárul.
A szisztolés vérnyomás a szív bal kamra összehúzódásakor létrejött csúcsvérnyomásérték. A kamra elernyedésekor mérik a diasztolés vérnyomást. Kórosnak akkor tekinthető, ha ez az érték 140/90 Hgmm felett van. (Optimális vérnyomásról beszélünk 120/80 Hgmm alatt, míg a két határ közé eső értékek normálisnak tekinthetőek). Két magas vérnyomású beteg állapota különböző súlyosságú lehet, az emelkedett vérnyomás értéke és az általa okozott szövődmények alapján választja ki a kezelőorvos a beteg számára ideális nem-gyógyszeres és/vagy gyógyszeres kezelést.
Melyek a magas vérnyomás kialakulásának okai?
A magas vérnyomás kialakulásáért felelős fő okot rendszerint nem lehet kimutatni, több tényező együttes hatása eredményezi a hypertonia létrejöttét. Ilyenkor eszenciális hipertóniáról beszélünk. A hypertoniások 10%-ában azonban meghatározható az a tényező, amely felelős a tartósan magas vérnyomásért. Ezek a betegek úgynevezett szekunder vagy másodlagos hypertoniában szenvednek.
A magasvérnyomás betegség kialakulására hajlamosító tényezők:
Örökletes hajlam (egyes családokban halmozottan fordul elő kórosan emelkedett vérnyomás)
Helytelen táplálkozás
Túlzott sóbevitel (erősen sózott ételek): A sóbevitel érszűkítő anyagok felszabadulását okozza szervezetünkben, emellett víz-visszatartással fokozza a keringő vérmennyiséget.
Túlzott koleszterin- és zsírfogyasztás: Elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, az erek fala merevebbé válik, elmeszesedik, a keringési ellenállás fokozódik.
Kalciumban gazdag, magnéziumban szegény táplálkozás: Pontos okát nem ismerjük, de kimutatták, hogy a kalciumban gazdag, magnéziumban szegény táplálkozású emberek körében gyakoribb a magas vérnyomás.
Csökkent testmozgás
Túlsúly
Stresszes életmód
A pihenés hiánya az ún. szimpatikus idegrendszer fokozott működését váltja ki. Az idegfeszültség hatására emelkedő vérnyomás normális jelenség, de ha ez tartóssá válik, a vérnyomás magasabb értékre "áll be".
Alkohol
Az alkohol kis mennyiségben fogyasztva (napi 1-2 dl bor) nem emeli a vérnyomást. A vörösbor ilyen mennyiségben még kedvező is lehet a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulására. De igen veszélyes már a napi 2 üveg sör, 1/2 liter bor, 1 dl tömény ital rendszeres fogyasztása.
Dohányzás
A füstben lévő nikotin emeli a vérnyomást és ne feledkezzünk meg a dohányzás rákkeltő hatásáról sem. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás legalább olyan veszélyeket rejt magában, ha nem többet a passzív dohányosokra (akik egy légtérben kénytelenek elviselni mások egészségtelen szokását), mint akik művelik.
Túlzott kávéfogyasztás
A kávé kis mennyiségben (napi 1-2 kávé) csak az arra érzékenyekben vált ki vérnyomásemelkedést. A nagyobb mennyiség (napi 4-5 kávé) egészségtelen, nem csak a hypertonia kialakulása miatt, de más betegség előidézője is lehet.
Életkor
Idősebbekben (65 év felett) gyakoribb a tartósan magasabb vérnyomás.
Melyek lehetnek a magas vérnyomás szövődményei?
A vérnyomás emelkedése károsítja az érrendszert, megváltozik az ér felépítése és így az életfontosságú szervek vérellátása csökkenhet. A szívizom vérellátási zavarai miatt ritmuszavarok, szívizomelhalás (miokardiális infarktus), a csökkent szívpumpa miatt szívelégtelenség alakul ki. Az agyi erek megrepedhetnek (agyvérzés), az érelmeszesedés területén vérrög képződhet (thrombosis), az agyszövet elhalhat (agylágyulás). Tönkremehet a vese állománya is. A szervezetben képződő salakanyagok felhalmozódása veseelégtelenséghez vezet. A szemfenéki érelváltozások olyan mértékűek lehetnek, hogy akár vakság is keletkezhet.
Hogyan előzhetjük meg a hypertonia kialakulását?
Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével
A helyes táplálkozási szokások kialakításával
A dohányzás abbahagyásával
A rendszeres alkoholfogyasztás csökkentésével
Rendszeres testmozgással, napi 15-20 perces könnyű tornával, napi 1 óra sétával, vagy hetente háromszor végzett 40 perces testmozgással
Rendszeres időközönként vérnyomásméréssel Számtalanszor hangsúlyoztuk már a szűrőprogramok jelentőségét, hiszen a vérnyomás-emelkedésnek gyakran nincs tünete, vagy csak múló fejfájásként, szédülésként észlelünk egy-egy kiugró értéket.