nov. 20, 2018

A veszélyes anyagok évente 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak Európa-szerte


Visszaszorulnak a rákkeltő anyagok a munkahelyeken
A nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások szerepvállalása is elengedhetetlen

• A legtöbb munkakörben találkozhatunk veszélyes anyagokkal, a kockázatok kezelésére a kisebb cégeknek is figyelmet kell fordítaniuk.
• Becslések szerint a veszélyes anyagok évente 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak Európa-szerte.
• A veszélyes anyagok foglalkozási expozíciós határértékeinek módosításával és munkahelyi alkalmazásával 2069-ig 100 ezer munkahelyi daganatos megbetegedésből eredő haláleset előzhető meg.
• Itthon a legsürgetőbb feladat, hogy a kis- és középvállalkozások is teljesítsék a munkavédelmi szabályokat.

Jelentősen csökkentheti a hazai rosszindulatú daganatos megbetegedések és halálozások számát a veszélyes anyagok munkahelyi kezeléséről indított uniós kampány, amelyhez Magyarország is csatlakozott – hangzott el a hazai kampánygazda, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának mai sajtótájékoztatóján –, ehhez azonban a kis- és középvállalkozások aktívabb szerepvállalása és szabálykövetése is szükséges. A legnagyobb problémát a rákkeltő anyagok jelentik: a dolgozók munkahelyi kitettségének és a megelőző intézkedések elmulasztásának következménye, hogy az Európai Unióban a munkavégzéssel összefüggő leggyakoribb halálozási ok a rák. Az európai vállalkozások 38%-a rendszeresen használ veszélyes anyagokat, melyek évente több mint 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak. A munkával összefüggő rosszindulatú daganatos megbetegedések évi 4-7 milliárd eurót emésztenek fel, de a legveszélyesebb anyagokra megállapított új határértékek bevezetése több mint 1 millió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítja majd, és 22 ezer, a foglalkozással összefüggő betegség kialakulását előzheti meg.
A munkahelyi rákkeltő és mutagén anyagokra vonatkozó uniós jogalkotási javaslat első csomagja 13 vegyi anyag (pl. benzol, króm VI-vegyületek) és a keményfaporok foglalkozási expozíciós határértékének felülvizsgálatára, illetve bevezetése céljából történő módosítására vonatkozik. Az Európai Bizottság további rákkeltő anyagoknál is felülvizsgálja a határértékeket, jelenleg a második és harmadik módosítási csomag egyeztetése folyik.
Magyarország is intenzíven részt vesz az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése” című tájékoztató kampányában. A 2018 tavaszán indított kampány fő célja, hogy tisztában legyünk azzal, milyen veszélyes anyagokkal találkozhatunk a munkahelyünkön, ezek milyen ártalmakat okozhatnak, és mit tehetünk azért, hogy megóvjuk az egészségünket.
Különféle veszélyes anyagokkal ugyanis több millió ember dolgozik nap mint nap. Az európai munkakörülmény-felmérés szerint 2015-ben az unióban megkérdezett dolgozók 18%-a számolt be arról, hogy munkaideje legalább egynegyedében vegyipari termékkel érintkezik.
„Hatékonyabb védelmet kell biztosítani a munkavállalóknak a rákkeltő vagy mutagén anyagok ellen a munkahelyeken is – hangsúlyozta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. – Növelni kell a tudatosságot a kis- és középvállalkozások vezetőiben, nekik szeretnénk, úgymond, jó példát felmutatni a helyes gyakorlatok megismertetésével, átvételével. A cél az, hogy egyre több cég teljesítse a munkavédelmi szabályokat, hiszen ezzel tehetik a legtöbbet dolgozóik egészségének védelme érdekében.”
A veszélyes anyagok munkahelyen történő kezelésére szigorú munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni, ezek betartása általában megfelelő védelmet nyújt az ártalmakkal szemben. Jellemzően a nagyvállalatok szabálykövetőbbek, a kis- és középvállalkozások azonban gyakran elhanyagolják a kérdést, kevésbé ügyelnek dolgozóik egészségére. Pedig sok szakmában, ágazatban használnak vegyipari termékeket, veszélyes anyagokat, mint az építőiparban, vagy például a hegesztők, autószerelők, szobafestők, fodrászok.
„A követendő jó gyakorlatokat, pozitív példákat szeretnénk fókuszba állítani Helyes Gyakorlat Díj pályázatunkkal is, ahol két kategóriában 2018. december 15-ig pályázhatnak a 100 főnél kevesebb, illetve 100 főnél több főt foglalkoztató vállalkozások a saját megoldásaikkal, követendő gyakorlatukkal” – tette hozzá a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.

Óránként 10 ember hal meg munkával összefüggő rákos megbetegedésben
Vannak olyan anyagok, amelyek esetében a tartós munkahelyi kitettség jelentős szerepet játszik a különféle rákbetegségek kialakulásában. Az EU-ban a foglalkozási eredetű halálesetek 53%-a a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek tulajdonítható. Becslések szerint az unióban évente 91 ezer–150 ezer új rákos megbetegedést diagnosztizálnak olyanok körében, akik korábban a munkájuk során rákkeltő anyagokkal érintkeztek. Kutatások szerint az összes daganatos megbetegedés 8-16%-áért felelős a munkahelyi kitettség.
Azok közül, akik karcinogén anyaggal kerültek tartós érintkezésbe, sokan belehalnak a rákbetegségbe, számukat évente 57 ezer és 106 ezer közöttire becslik. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban óránként 7-12 ember hal meg rákban, mivel korábban a munkahelyén rákkeltő anyagok hatásának volt kitéve.
Az anyagi veszteség is jelentős: szakértők szerint évente 4-7 milliárd eurót emésztenek fel közvetlenül a munkával összefüggő rosszindulatú daganatos megbetegedések. Ennek döntő részét a termelékenység csökkenése és a magas egészségügyi kiadások jelentik.
Itthon is sok még a teendő: a KSH Magyarország 2017 című összefoglalója szerint a magyarok 26%-a daganatos betegségben hal meg. A rákkeltő anyagok használatának visszaszorításával a szakértők a hazai statisztikák jelentős javulására számítanak.

Összehangolt európai fellépés
Az Európai Bizottság az eddigieknél jóval hatékonyabban kíván fellépni a munkavállalók védelmében, ezért hozzákezdett a leggyakrabban előforduló legveszélyesebb anyagok munkahelyi expozíciós határértékének felülvizsgálatához. A keményfaporok és 13 vegyi anyag határértékének módosításával a 2069-ig tartó időszakban mintegy 100 ezer – munkahelyi daganatos megbetegedésből eredő – haláleset előzhető meg. Az elavult szabályozás alapos felülvizsgálata, szigorítása mellett a küzdelemben nagy szerepet kap a vállalkozások – elsősorban a mikrovállalkozások és a kkv-k – támogatása.
Az uniós szabályozás módosítása kiemelten kezeli a rákkeltő anyagok belélegzésére vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékeket. Szigorúbb határértéket állapít meg többek között a keményfaporokra, a krómvegyületekre, a tűzálló kerámiaszálakra, a benzolra, a vinil-kloridra és a kristályos szilícium-dioxidra is.
A veszélyes, sok esetben rákkeltő anyagok használata a közvélekedéssel ellentétben nincs visszaszorulóban: egyre több és egyre összetettebb kemikáliákat használunk, számukat tíz-, sőt százezres nagyságrendűre becsülik, valamint ezek kombinált hatása is jelentős. Ma már nem az számít kivételesnek, ha valaki ilyen anyagokkal is dolgozik, hanem az, ha munkája során nem találkozik eggyel sem. Európában a vállalkozások 38%-a számolt be arról, hogy az adott munkahelyen vegyi vagy biológiai anyagok voltak jelen.
A munkaadóknak, irányítsanak akár egy néhány fős, vagy éppen egy nagyvállalatot, meg kell hozniuk a megfelelő technológiai és szervezési intézkedéseket, szükség esetén biztosítaniuk kell a dolgozók egyéni védőeszközeit. Minden munkáltatónak, a kkv-knak is kockázatértékelést, intézkedési tervet kell készíteniük az ilyen anyagok kezelésére vonatkozóan. Munkavédelmi oktatás keretében kell a munkavállalókat tájékoztatniuk az általuk használt anyagok veszélyeiről. Mindez a munkaadó érdeke is: ha kevesebb a beteg dolgozó, növekszik a termelékenység, és versenyképesebbé válik a vállalkozás is.

Helyes gyakorlatnak számít minden olyan kezdeményezés, amely segíti a cégeket és dolgozóikat a munkahelyi rákkeltő anyagok elleni védekezésben. Ilyenek például a műszaki intézkedések, a tudatosságnövelő tevékenységek, a kockázatértékelési eszközök, az ágazati ipari megközelítések, a prevenciós kultúrát támogató intézkedések vagy a vállalatok közötti együttműködés formái.
A 2019 októberében záruló kampány hazai megvalósításáért az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja felel, amelyet a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya működtet. A 2018/2019. évi „Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése” kampány részeként az EU-OSHA a kampány weboldalán összegyűjtött egy sor útmutatót és jó gyakorlatot bemutató példát: https://healthy-workplaces.eu.

Forrás: PR-ego Kommunikációs Ügynökség

webdesign: qualitypress