A hazai lakosságot tekintve elmondható, hogy az ún. vírushepatitisz fertőzések (B és C) Magyarországon hozzávetőlegesen a lakosság 1%-át érintik . Ez a fertőzés hosszú ideig, akár hosszú évtizedekig (20-50 év) sem okoz semmilyen panaszt, így az érintett nem is tudja, hogy ezzel a betegséggel él együtt.

A hepatitisz C fertőzötteknek csak az egyharmada (34%-a) tud arról, hogy valaha találkozott a fertőzéssel, a számítások szerint 46 ezer honfitársunk nem tud fertőzöttségéről és fertőzőképességéről (!). Az ő felderítésük csak célzott szűrővizsgálattal valósulhat meg.

Napjainkra a hepatitisz C immár gyógyíthatóvá vált, a krónikus hepatitisz B pedig tartósan kezelhetővé. Ezen technológiai előrelépés tette lehetővé, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2030-ra a krónikus vírushepatitisz, mint népegészségügyi probléma teljes felszámolását tűzte ki célul . E kezdeményezéshez csatlakozott Magyarország is, tehát az ezzel járó feladatokat és teendőket végre kell hajtani.

A betegség legyőzéséhez szükséges „nulladik lépés” az egészségügyi dolgozók kötelező hepatitisz szűrése, aminek végrehajtása már bekerült a költségvetésbe is, és az ÁNTSZ-OTH fogja koordinálni.

Természetesen ez csak kezdő lépés, a fertőzöttek felderítésének módja, a rizikófaktorokkal rendelkezők célzott szűrése. Cél, a még fel nem ismert betegek mihamarabb kiszűrésre, kezelésbe vétele, ezzel megelőzvén a korábbi súlyos szövődmények (májzsugor, májrák) kialakulását, amihez elengedhetetlen, hogy legyen államilag támogatott szűrőprogram!

(A hepatitis B és C által okozott krónikus vírusos májgyulladás rizikófaktorainak felmérését mostantól egy okostelefonokra kifejlesztett applikáció (HepaCare® Mobil Applikáció) is segíti. Az ingyenesen letölthető applikáción keresztül kitölthető a rizikófaktorokat felmérő kérdőív, melynek értékelése azonnali, és szükség esetén akár konkrét hepatológiai időpontfoglalásig navigál, egyéb hasznos információk és funkciók mellett).

A rizikótényezők online felmérésére a Hepatitisz Regiszter főoldalán is van lehetőség: https://hepreg.hu/index.php).

Fontos, hogy a már említett technológiai fejlődésnek köszönhetően a vírushepatitiszek diagnózisához ma már nincsen szükség májbiopsziára! A máj elváltozásának (kötőszövetesedésének, fibrózisának) mértéke immár fájdalommentes elasztográfiás vizsgálati módszerekkel (pl. FibroScan), vagy vérből kimutatható tesztekkel is meghatározható (pl. ELF teszt).

A krónikus hepatitisz C kezelésében történt változásoknak köszönhetően elmondható, hogy az előrehaladott állapotú betegek sürgős kezelése már megoldott, azonban csak az övék. A jelenlegi hátrányos megkülönböztetés miatt pont azok a korai stádiumban felfedezett és meggyógyítható betegek nem juthatnak hozzá, akik a korszerű kezeléssel, a vírusmentessé tétellel, és a máj így meginduló lassú regenerációjával a legtöbbet nyernének. Mindemellett nemzetgazdasági szempontból is megelőzhetőek lennénk így a munkaképesség csökkenése/elvesztése, valamint a súlyos szövődmények kialakulása (májzsugor, májrák) miatti további egészségügyi kiadások.

Egyértelmű tehát: aki kiszűrésre kerül, azonnal kapjon korszerű és biztonságos kezelést! A számos, akár súlyos mellékhatással járó, hosszú terápiás idővel rendelkező, 50% alatti kezelési hatékonyságú, injekciós, interferon kezelések ideje lejárt! Az európai kezelési protokollok alapján a rövid terápiás idejű, közel 100%-os hatékonyságú, tablettás kezelések alkalmazása indokolt és javasolt orvosszakmai szempontok szerint.

Minden eszköz a kezünkben van tehát, hogy a WHO ambiciózus tervét teljesítsük. Ahhoz azonban, hogy az elmélet gyakorlattá váljon, a már sikeresen megtett lépéseken túl, szükség van a nagyobb állami szerepvállalásra a szervezett szűrések megvalósítása, és a kiszűrt betegek feltételek nélküli azonnali kezelésére. Ez nem csak az érintett betegek és kezelőorvosaik, hanem az egész társadalom egészségügyi és gazdasági érdeke.

Forrás: VM.komm