A tüdőrák mind hazánkban, mind világszerte a leggyakoribb és legnagyobb arányban halállal végződő daganattípus. Magyarországon évente 10 000 feletti az új tüdőrákos megbetegedések száma − ezek 90%-áért a dohányzás a felelős −, és közel 8 000 beteg hal meg következtében. Az új megbetegedések 85%-át az úgynevezett nem-kissejtes tüdőrák teszi ki, amelynek leggyakoribb típusa, az esetek közel fele a mirigyhámból indul ki.
Az ilyen típusú daganatban szenvedők közül évente körülbelül 300-350 betegnél mutatnak ki a hámsejtek által termelt megváltozott tulajdonságú receptort, ami érzékeny a szervezett által termelt növekedési faktorra (ezek az ún. EGFR mutációk).
A afatinib célzottan azoknál a betegeknél alkalmazható, akiknél jelen van ez a mutáció. A receptorok jelfogó molekulák, amelyek különféle információkat közvetítenek a sejtmagba. Sejtosztódás során a megváltozott receptorok olyan jeleket közvetítenek, amelyek folyamatos növekedésre és osztódásra utasítják a sejteket, vagyis daganatnövekedést váltanak ki. A mutációt úgynevezett molekuláris diagnosztikai vizsgálattal lehet kimutatni, amelyet már hazánkban is több patológiai intézetben térítésmentesen elvégeznek.
Az afatinib hatásosságát számos klinikai vizsgálat is alátámasztja, melyekben több száz beteg vett részt. Ezek eredményeképpen arra jutottak, hogy a jelenlegi legmodernebb kemoterápiás kezeléssel összehasonlítva a célzott kezelést kapó betegek progressziómentes túlélése körülbelül megkétszereződött. A vizsgálatok tehát kimutatták, hogy a most befogadott afatinib terápia – amelyet már több mint 60 országban engedélyeztek – csökkenti a tüdőrák előrehaladását, ezen kívül a mellékhatásai is jól kezelhetőek.
A nintedanib, három olyan receptor áll a támadáspontjában, melyek a daganatnövekedésért, a daganatos érújdonképződés kialakulásáért és a fenntartásáért felelnek. Ezt a daganattípust a betegek többségénél már előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, illetve a kemoterápia után általában az állapot rosszabbodását tapasztalják, így nagy szükség van hatásos másodvonalbeli kezelésekre. A másodvonalú kezelés fő célja, hogy a jó életminőség fenntartása mellett meghosszabbítsa az élettartamot. A klinikai vizsgálatok, melyeket 27 országban, több mint 1300 beteg bevonásával végeztek, kimutatták, hogy a nintedanib kombinációs terápiában több hónapos túlélést biztosít anélkül, hogy a betegek életminőségére kedvezőtlen hatásokat gyakorolna.
A rák gyógyításában – az idejében történő felismerés mellett – nagyon fontos szerepe van a legújabb gyógyszerfejlesztések eredményeként elérhető célzott terápiáknak, melyek hatékonyabbá teszik a gyógyulást, és ezzel a várható túlélés is meghosszabbodhat: a most befogadott készítményekkel még több beteg részesülhet ezekben a modern gyógyszeres kezelésekben.