nov. 28, 2008
Annak ellenére, hogy már az ókor orvosai is regisztrálták az evészavarokat, ezek csak az 1980-as években kerültek a figyelem középpontjába. Ma már hetente több híradás is olvasható, hallható az evés változatos zavarairól, és azt is tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években különböző újabb evészavar típusok válnak ismertté. Az emberi testtel, a tápláltsággal és az alakkal kapcsolatos aggodalmak megszaporodtak és ma már az étel minőségére is kiterjednek.
Új kihívások érik az egészségügyi ellátórendszert és nem pusztán az új típusú zavarok miatt, hanem mert jelentős akceleráció is tapasztalható: a zavarok egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek. Az egyre gyakoribb terápiarezisztencia pedig arra sarkalja a szakembereket, hogy újabb és újabb terápiás eljárásokat dolgozzanak ki és honosítsanak meg.
Az 1980-as években került előtérbe az anorexia pszichoszomatikus megközelítése (addig inkább a belgyógyászat tárgyalta), és ekkor jelent meg a hazai irodalomban a bulimia nervosa. A következő évtizedben megindultak a hazai kutatások – elsősorban az előfordulások gyakoriságát és az érintettséget vizsgálták (epidemiológiai vizsgálatok) – és ezzel párhuzamosan megjelentek az első, a klinikai gyakorlat számára is fontos tudományos összefoglalók. Ezt követően 2000-ben jelent meg az első részletes monográfia a témában, aminek a mostani kötet szerves folytatása.
A kötet öt fejezetben tárgyalja a témát. Az első részben az evés- és testképzavarok legújabb formáit tekintik át a szerzők, a második rész pedig néhány biológiai vonatkozást mutat be.
A harmadik fejezet a pszichológiai tényezőké, különös figyelmet szentelve a testkép zavarainak, amik egyre inkább leválnak a „klasszikusâ€? evészavarokról. A negyedik fejezetben a társadalmi-kulturális tényezők szerteágazó témáival fogalakoznak. Szó esik az ókorban leírt evészavarokról, a vallással, nemi szerepekkel vagy az internet szerepével történő kapcsolódási pontokról, de az ételfogyasztás mennyiségének társadalmi hátteréről vagy az ízekhez való viszonyunkról is olvashatnak az érdeklődők. Végezetül, az utolsó részben a gyógyításé és a megelőzés lehetőségeié a főszerep.
Az 522 oldal terjedelmű monográfia szerzői mindannyian a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójának tagjai, szerkesztői: Prof. Dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének intézetvezetője és Dr. Pászthy Bea pszichiáter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa.
A kötet a Pro Die Kiadó gondozásában jelent meg, szinte az összes nagy és kisebb könyvterjesztő hálózatban elérhető, de megvehető közvetlenül a kiadónál is.
A tartalomból:
ï?¶ Az evés- és a testképzavarok „régebbiâ€? formái – az anorexia és a bulimia
ï?¶ Újabb evés- és a testképzavarformák – falászavar, purgáló zavar, izomdiszmorfia, Adonisz-komplexus, egészségesétel-függőség
ï?¶ Gyermek- és serdülőkorban jelentkező evészavarok – anorexia, bulimia, pica (táplálkozásra nem alkalmas anyagok fogyasztása), étel-elutasítással járó érzelemzavar, szelektív evés, fóbiás típusú evészavar, pervazív jellegű visszautasítással járó szindróma, falászavar
ï?¶ A sportolás és az evészavarok összefüggései – anorexia athletica, testedzésfüggőség, az edzők szerepe
ï?¶ Testépítés és testképzavarok – a (testépítő) férfiak modern testképzavara: az inverz anorexia (izomdiszmorfia), testzsírfóbia, Adonisz-komplexus
ï?¶ Nemiszerep-váltási krízisek és evészavarok – femininitás és maszkulinitás, a férfiasság krízise
ï?¶ Az evészavarok és a testképzavarok kialakulásának biológiai és pszichológiai háttere, kulturális tényezői – az evészavarok genetikája, a táplálékfelvétel és a testsúly szabályozása, az evészavarok idegrendszeri háttere, vallás és evészavarok, az ételfogyasztás mértékének szociokulturális szabályozása, az íz- és ételpreferenciák szociokulturális háttere
ï?¶ Az evészavarok és a személyiség – személyiségvonások, személyiségzavarok, korai trauma és borderline személyiségalakulás
ï?¶ Az evészavarok transzgenerációs megközelítése – családi halmozódás, szülői attitűdök, korai etetési környezet
ï?¶ Étel, evés és nemzeti identitás – étel és nemzeti identitás, az ételkultúra közösségi kohéziót növelő ereje, ételkultúra és globalizáció
ï?¶ Az evészavarok immunológiai, idegrendszeri, hormonális, szív- és érrendszeri szövődményei
ï?¶ A testképzavarok speciális vonatkozásai – testdiszmorfiás zavar, plasztikai sebészet
ï?¶ Az evészavarok és a kényszerbetegség kapcsolata – tünettani és terápiás hasonlóságok
ï?¶ Média- és marketinghatások – vágykeltés: hamis szépségeszmény, bűntudatébresztés: fogyókúrabiznisz
ï?¶ Az evészavarok és az internet – szaporodó pro-ED (pro eating disorder), pro-Ana (pro anorexia) és Pro-Mia (pro bulimia) weboldalak
ï?¶ Terápiás lehetőségek és eredmények – gyógyszeres kezelés, viselkedés- és kognitív terápia, családterápia, pszichodráma, hipnoterápia, pszichoedukáció, önsegítés
ï?¶ Prevenció
– Szemelvények a recenziókból –
„Az alaposságra, együttműködésre, holisztikus szemléletre törekvő kötet témáját fontosnak tekintheti mindenki, aki evészavaros tünettel jelentkező, nem minden esetben fiatalkorú beteggel találkozik a pszichiátria, a klinikai pszichológia és a szomatikus medicina (belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, plasztikai sebészet, onkológia stb.) területén, illetve a családi életben, az oktatás folyamán és a sport, a táncművészet, valamint az előadó művészet területén.
A könyv olvasóközönsége igencsak széles körű lehet, a mentálhigiénés szakembereken kívül még sokaknak ajánlható: belgyógyászoknak, szülész-nőgyógyászoknak, plasztikai sebészeknek, onkológusoknak, dietetikusoknak, gyógytornászoknak, gyógytestnevelőknek, védőnőknek, szociológusoknak, pedagógusoknak, kultúrantropológusoknak, edzőknek, balettmestereknek, médiaszakembereknek és a divatvilág irányítóinak.â€?
Dr. Riskó Ágnes
klinikai pszichológus, pszichoterapeuta
Országos Onkológiai Intézet
„A két neves pszichiáter által szerkesztett 522 oldalas monográfia hiánypótlónak tekinthető a magyar nyelvű orvosi könyvek között, hiszen ilyen alapos, és a téma minden lényeges aspektusára kiterjedő mű még nem jelent meg korábban hazánkban ebben a tárgyban. A 40 főből álló szerzői gárda tagjai között találunk pszichiátereket, gyermekpszichiátereket, gyermekorvosokat, pszichológusokat és szociológust, ami üdvözlendő a téma interdiszciplinális volta miatt. Helyesnek tartom, hogy a szerzők között nem csak professzorok, főorvosok és egyetemi oktatók vannak, hanem olyan egyetemi hallgatók is, akik már korán elkötelezetté váltak a téma iránt, s abban elmélyült tudást szereztek.â€?
Dr. Arató András
gyermekorvos, egyetemi tanár
az MTA doktora
„A könyvet egy érdekes praktikus útmutató zárja: Az evészavarokra vonatkozó teendők világszerte érvényes chartája címen. Ezek nagyon világos cselekvési kontextusba helyezik az anorexiásokkal és családjaikkal való gyógyító, illetve jogi relációkat.
Ez a kötet olyan sokrétű információt nyújt az olvasónak az evészavarok biológiai, fejlődés-lélektani, családdinamikai, szociokulturális, jogi, intézményi aspektusaira vonatkozóan, hogy minden családterápiával foglalkozó szakembernek, illetve teamnek rendelkeznie kellene e könyvvel ahhoz, hogy hatékonyan kezelhesse az evészavarokat.â€?
Dr. Komlósi Piroska .PhD.
egyetemi docens,
kiképző családterapeuta
„A szerkesztők törekvése az volt, hogy a kötet nyújtson eligazítást az evészavarokkal foglalkozó szakembereknek lehetőleg minden lényeges elméleti és gyakorlati kérdésben. Ezt a célkitűzést maradéktalanul sikerült teljesíteni. Az olvasó nemcsak a hagyományos ismeretanyagot találja meg a könyvben, hanem egy sor olyan újdonsággal is találkozhat, amelyek a nagy külföldi kézikönyvekben sem mindig kerülnek ennyire megvilágításba. Minden esély megvan tehát, hogy a könyv nagy befolyást fog gyakorolni az evészavarok hazai kutatására és terápiájára, igazi szakmai sikerkönyv lesz, amely tovább erősíti és fejleszti az említett hazai műhelyt és kutatási, ellátási ágazatot.â€?
Dr. Buda Béla
„A médiatudatosság különösen fontos az evészavarok megelőzésében, mivel a médiumok által sugallt hamis testideál jelenős szerepet játszik az önértékelési és testképzavarok, ezzel együtt az evészavarok kialakulásában. Ezen hatás mellett a médiumok közvetítette marketinghatások másképpen is befolyásolják étkezésünket, egészségünket: előbb fogyasztásra sarkallnak (s a reklámozott élelmiszerek többsége nem igazán segíti elő az egészséget), majd pedig fogyókúrára hívnak (s a reklámozott fogyókúrák többsége hatástalan).
Külön kiemelendő, hogy az internet ma olyan közösség-alkotó erőként jelenik meg, mely erősebb az evészavaros lányok családjának, orvosának gyógyító erőfeszítéseinél. Megdöbbentő ütemben szaporodnak a pro ana, pro mia oldalak – már nemcsak angolul, hanem magyarul is. Itt az evészavaros lányok osztják meg egymással tapasztalataikat, és mutatják be ideálisnak, az egészségnél is jobbnak az evészavar okozta kóros állapotot.â€?
Dr. Somhegyi Annamária PhD.
prevenciós igazgató
Országos Gerincgyógyászati Központ
