Hagyományosan e napon kerül sor a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó szakdolgozók kitüntetésére. Az idei alkalom különlegessége, hogy születésének 200. évfordulója apropóján 2017 egyben Kossuth Zsuzsanna emlékév is.

Az 1989-ben alakult Magyar Ápolási Egyesület a hazai ápolók és az ápolási hivatás meghatározó képviselője. Munkatársai azon fáradoznak, hogy az ápolást, mint hivatást el- és megismertessék a közvéleménnyel, illetve a döntéshozói réteggel. Céljaik között szerepel az ápolás közjogi elismerése, az illetménytábla szerkezetének átdolgozása, illetve az ápolói életpályamodell mielőbbi bevezetése.

Az idők során számos kezdeményezés és eredmény köthető a nevükhöz, ezek közül a legfrissebb a Kossuth Zsuzsanna Emlékév. Ennek során az egész 2017-es esztendőben különböző programokkal, projektekkel, kommunikációs anyagokkal kívánják felhívni a közvélemény figyelmét az ápolás és ápolók fontosságára, Kossuth Zsuzsanna munkáján és örökségén keresztül.
Kossuth Zsuzsanna, munkássága és életútja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy addig nem ismert szakma alapjainak, – a világon elsőként történő – lefektetésével létrehozza azt a hivatást, amit ma ápolásként ismerünk.

Manapság az ápolói hivatás a világon mindenhol az egészségügyi ellátás alapkövének számít, hazánkban az uniós normatívák az irányadók így ma az lehet regisztrált ápoló, aki 4600 órás képzés keretén belül 50-50% arányban elméleti és gyakorlati tananyagot elsajátítja, és erről vizsgát is tesz.

Bugarszki Miklós az egyesület elnöke rámutatott, hogy e hivatás sokszor nehéz körülmények között zajlik, az ápolók sem erkölcsileg sem anyagilag nincsenek a társadalmi hasznosságuk mértékéhez elvárhatóan megbecsülve, ennek ellenére az általuk ápolt betegek ebből keveset érzékelnek. Ez az emlékév a mellett, hogy Kossuth Zsuzsanna munkássága előtt tiszteleg, rá kívánja irányítani a szaktárca figyelmét a problémákra, az ápolói cím védelmére, az ápoló utánpótlás biztosítására és egy életpályamodell szükségességére. Az ápolóképzés a jelenlegi szakgimnáziumi rendszerben nem nyújt elegendő ismeretet egy felsőfokú továbblépéshez és az sem szolgálja a szakma érdekeit, hogy a képzést az iparkamara koordinálja. Szükségét látják, hogy a képzés kerüljön vissza az egészségügyi tárcához, szükség lenne továbbá az önálló minisztériumra és elengedhetetlen az életpálya modell bevezetése. Szintén szükségét látják egy ágazati humánerőforrás toborzási stratégiának. A célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy hazánknak ismét legyen országos főápolója, aki megfelelő hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik e célok megvalósításához.

Dr. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kiemelte, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a hadi sérültek ellátása során tanúsított helytállás például szolgálhat a jelen kor ápolóinak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Kossuth Zsuzsanna a tábori kórházak főápolónője munkáját csak úgy tudta sikeresen ellátni, hogy bírta az akkori kormányzat teljes támogatását, valamint az orvos szakma pártfogását. Mindezek mellett meg tudta szólítani a társadalmat annak érdekében, hogy munkájukat anyagilag és erkölcsileg is támogassák. A jelenkor ápolásügyének is hasonló dolgokra van szüksége. Kiemelten fontos, hogy legyen Nemzeti Ápolási Stratégia a hiányszakmák (pl. ápoló, szakápoló) megszüntetésére, komplex program induljon az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére. Ugyancsak fontos egy országos médiakampány indítása a jövő ápolóinak toborzására, az egészségügyi szakdolgozók megbecsüléséért, az álláshelyek betöltéséért, a szakdolgozói pálya vonzóvá tételéért, a biztonságos betegellátás megteremtéséért.
További halaszthatatlan kormányzati intézkedés meghozatalára van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységet végző munkavállalók helyzetének javítása tovább gyorsuljon. A bérfelzárkóztatás megindítása során szerzett tapasztalatok birtokában lényeges változások következzenek be a fekvő- és járóbeteg ellátás mellett az alapellátásban és az otthoni szakápolásban foglalkoztatott szakdolgozók körében.

Hagyományosan a Magyar Ápolók Napján kerül sor a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó kollégák kitüntetésére. A miniszteri kitüntetésekre a Magyar Ápolási Egyesület terjesztette fel a díjazottakat, az elismeréseket Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkártól vehették át a díjazottak.

A Magyar Ápolók Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztere Pro Sanitate-díjat adományoz a következő kollégáknak:
• Barti Péterné
• Bodáné Gyürü Vanda
• Deák Gyuláné
• Kóczián Éva Erzsébet
• Molnár Jenőné
• Nyilas Judit
• Dr. Ocskóné Molnár Rita
• Sugárné Dudás Ildikó

A Magyar Ápolók Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztere Elismerő Oklevelet adományoz a következő kollégáknak:
• Bárányné Koncz Katalin
• Baráth Ágnes
• Benczik-Tóth Eszter Éva
• Berkiné Kossuth Anett
• Boros Istvánné
• Kalcsó Péterné
• Kókai-Nagy Ferencné
• Lőrincz Katalin
• Mészáros Tibor
• Oroszi Zsuzsanna
• Papp Lászlóné
• Rácz Sára Izabella