Születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna emlékévet hirdetett 2017-ben.

Az ápolók ott vannak életünk kezdetén és az elmúlás pillanatában is. Munkájukat természetesnek vesszük, róluk és a hivatásuk történetéről mégis keveset tudunk. Számtalan történetet és dicső tettet ismerünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből, az egyik fontos azonban az idők folyamán lassan feledésbe merült, pedig jelentőségében vetekszik az akkori katonai sikerekkel.

A Kossuth család tettei révén hazánk legismertebb családjai közé tartozik – nem kis részben köszönhető ez a ’48-49-es események idején tanúsított cselekedeteiknek. Jó tudni azonban, hogy nem egyedül Kossuth Lajos volt az, aki maradandót alkotott! Meghatározó szerep hárult húgára, Kossuth Zsuzsannára is, aki abban az időben a harctéri sebesültek ápolására újonnan létrehozott Országos Főápolónői Hivatal vezetőjeként fejlesztette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásként ismerünk. E cselekedete azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a világ által is elismert Florence Nightingalet megelőzve szervezett keretek között foglalkozott az ápolás ügyével, mégpedig számtalan önkéntes bevonásával. (Ez utóbbira is ez volt az első példa!)

Munkája, habár korszakalkotónak számított, mégis jórészt ismeretlen a közvélemény előtt. Ebben része lehet annak is, hogy a hatóságok zaklatásai miatt elhagyni kényszerült szülőhazáját, és a folyamatos megpróbáltatások miatt fiatalon, mindössze 37 évesen halt meg. Földi maradványai az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban nyugszanak – jóllehet akarata ellenére, hiszen utolsó kívánsága az volt, hogy ha életében nem is, de halálában újra szeretett hazájában lehessen.

Életműve azonban maradandó. Az ő tiszteletére nyilvánította a Magyar Országgyűlés – a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére – Kossuth Zsuzsanna születésének napját, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává.

De mi is az az ápolás, és kik is az ápolók? Manapság, habár jól ismert a fogalom, mégis kevéssé ismerjük e fontos hivatást. Az európai Uniós direktívák szerint ma az lehet regisztrált ápoló, aki 4600 órás képzés keretén belül 50-50% elméleti és gyakorlati arányban a tananyagot elsajátítja, és erről vizsgát tesz.

Munkájukat sokszor nehéz körülmények között, anyagilag sem kellően megbecsülve végzik, mégis ebből az általuk ápolt betegek keveset érzékelnek. Kossuth Zsuzsanna emléke és az általa létrehozott hivatás mind jobb megismerése mellett a szervezők a mai, hazai ápolási hivatásra és az abban résztvevőkre is rá kívánják irányítani a figyelmet, az egész éven át tartó Kossuth Zsuzsanna emlékévvel.

Az emlékév alatt sor kerül majd emléktáblák elhelyezésére és avatására, a munkásságához kapcsolódó pályázatra és konferenciára, valamint országszerte számos tudományos és egyéb programmal emlékeznek majd meg születésének 200. évfordulójáról.

Az 1989-ben alakult Magyar Ápolási Egyesület a hazai ápolók és az ápolási hivatás meghatározó képviselője. Munkatársai azon fáradoznak, hogy az ápolást, mint hivatást el- és megismertessék a közvéleménnyel, illetve a döntéshozói réteggel is. Céljaik között szerepel az ápolás közjogi elismerése, az illetménytábla szerkezetének átdolgozása, illetve az ápolói életpályamodell mielőbbi bevezetése. Az idők során számos kezdeményezés és eredmény köthető a nevükhöz, ezek közül a legújabb az idén elindult Kossuth Zsuzsanna emlékév.
Ennek során az egész 2017-es esztendőben különböző programokkal, projektekkel, kommunikációs anyagokkal kívánják felhívni a közvélemény figyelmét az ápolás és ápolók fontosságára, Kossuth Zsuzsanna életútján, munkáján és örökségén keresztül.