nov 16, 2016

„Törődj tüdőddel, tudj a COPD-ről”


A COPD (krónikus obstruktív légzőszervi megbetegedés) világnapja november 16

Betegek, egészségügyi szakemberek, nonprofit szervezetek és kormányzati szervek együttesen lépnek fel a mai napon, hogy a világ egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedése ellen fellépjenek. A COPD egy nem fertőző betegség, amely egyre romló légszomjat okoz a beteg számára. Világszerte a betegség a negyedik vezető halálok, több mint három millió ember halálát okozva évről évre. A betegséggel élők kb. fele nem tudja, hogy ebben a betegségben szenved, a COPD sokáig felismeretlenül marad.
November 16. a15th COPD Világnap, egy olyan esemény, amely a COPD-vel kapcsolatos éberségnek a fokozására szerveződik világszerte. A Világnap szervezője a GOLD (www.goldcopd.org) a WHO szakértői testülete, amely a COPD megelőzésének, ellátásának stratégiai dokumentumát alkotja.
A mai napnak a szlogenje: „Breathe in the knowledge”. „Szívd magadba a tudást” – ezzel próbálja kifejezni, hogy milyen lényeges dolgokat tehetnek a betegek azért, hogy állapotuk javuljon minden stádiumban és akár a diagnózis felállítása előtt akár utána.
Ez évben a mai napon történt meg a 2017. stratégiai dokumentum kiadása is, amelyben a betegség ellátásával kapcsolatban több újdonság, lényeges módosulás van.

A COPD diagnózisának felállításához légzésfunkciós vizsgálatra van szükség. A vizsgálat fájdalommentes, néhány percet vesz csak igénybe. A vizsgálat során azt mérik, hogy a beteg mennyi levegőt képes kifújni a tüdejéből és ebből mennyit fúj ki az első másodpercben maximális erőkifejtés mellett. A kutatók azért dolgoznak, hogy a COPD-t már korai állapotban felismerhetővé tegyék, ne csak akkor, amikor a légzésfunkció már beszűkült.

„ A betegoktatás és a korai diagnózis felállításáért tett erőfeszítések segítenek abban, hogy csökkenteni tudjuk a COPD által okozott terheket. A dohányzás leszokás támogató programok és az új kezelési módok kutatása, fejlesztése, továbbá azok az ereőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy a betegség prognózisnak becslése pontosabb legyen mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegség elleni harcra megújult optimizmussal nézünk. Rengeteg feladat áll előttünk, de a WHO GOLD munkacsoportja elkötelezett ennek támogatásában.
A betegek lelassíthatják és akár meg is állíthatják a betegség előrehaladását, ha csökkentik a rizikótényezőket. A dohányosok számára a leghatékonyabb módszer a COPD megelőzésére és az előrehaladásának, romlásának lassítására a dohányzás abbahagyása”, mondja Claus Vogelmeier, a GOLD Tudományos Bizottságának elnöke. „Sohasem túl késő abbahagyni a dohányzást”.

A GOLD vezetői hozzáteszik, hogy nem csak a cigaretta, hanem a dohányzás egyéb formái, így a vízipipázás is veszélyesek a tüdők számára. Tovább, mivel az elektronikus cigaretta tüdőre gyakorolt potenciális káros hatása nem ismert, további információkig ezeket a hagyományos cigarettákkal azonos módon ajánlják besorolni. Hasonlóan, az elektronikus cigaretták leszokás támogatásban való szerepét még nem határozták meg.

Kezelés nélkül a COPD általában progresszív betegség, és ahogy a betegség előrehalad, a betegnél légszomj lép fel a mindennapi tevékenységei végzése során, pl. lépcsőn járáskor, kutya sétáltatáskor, de akár a reggeli mosdás, öltözködés során.

2016. év elején megkezdődött a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) COPD regiszterének a működése. A regiszter a hazai COPD-s betegek jellemzőinek gyűjtésére, a betegség súlyosságának, klinikai viselkedésének megismerésére és a használt kezelések rögzítésén keresztül a terápiás stratégiák jellemzésére létrehozott rendszer, melyben a tüdőgondozók önkéntes lapon kapcsolódnak be.
A regiszter létrehozásának egyik motivációja a betegség súlyossági lépcsőjének beosztásában, a beteg várható jövőbeni kockázatainak megítélésében használatos kategóriák átalakulása a hazai gyakorlat hozzáigazítása a WHO kategóriákhoz. Mindez egyszerűnek tűnik: a számok helyett most a betűk beszélnek, azaz a légzésfunkcióból a FEV1 értékre támaszkodó súlyossági besorolás, az 1,2,3,4 beolvad a komprehenzívebb megközelítést igénylő ABC-be. A WHO szakértői által a COPD megelőzésére, diagnosztizálására és kezelési algoritmusainak kialakításához iránymutatást adó stratégiai dokumentum, a GOLD már több mint 5 éve a légzésfunkción kívül a beteg tünetességének, panaszosságának és a beteg állapotában a szokottnál több panasz jelentkezésével, akár kórházi kezelést igénylő állapotromlással járó epizódok, az exacerbációk számának figyelembe vételével egy több dimenziós modellt javasol a betegség súlyosságának megítélésére, a kezelés megválasztására. Hazánkban ez az átállás formailag ez évben indult el.
Ezzel párhuzamos zajlik a személyre szabott medicina térnyerésével és az ezt kiszolgáló biomarker kutatással valamint a gyógyszerpaletta szélesedésével jellemezhető nemzetközi folyamat. Az eozinofilsejtes gyulladás szerepe a COPD-ben, az ovelap szindrómák (pl. asztma-COPD, COPD-bronchiektázia overlap) és a különböző kórokozók jelentősége és kezelési stratégia elvei a nemzetközi szakmai fórumok vita témáit képezi.

A BNO alapján a krónikus obstruktív bronchitis és az emphysema két különálló diagnózis és a COPD két fő megjelenési formáját/jellemzőjét, a légutak betegségét és a parenchyma pusztulását elkülönítve jeleníti meg, s valójában két különálló betegségre utal.
A COPD betűszó több mint két évtizeddel ezelőtti megalkotása nagy jelentőséggel bírt a nemzetközi szakmai körökben, mivel közös ernyőt adott a két, klinikailag egymástól élesen nem igazán elkülöníthető betegségnek. A krónikus obstruktív légzőszervi megbetegedés az ezt követő évtizedekben általánosan ismert kifejezéssé vált és megfogalmazása elősegítette, hogy megjeleníthető legyen ez a népegészségügyi szempontból nagy jelentőségű betegségcsoport mind a politikai arénában, mind pedig a kutatás, egészségügyi ellátás, gyógyszerfejlesztési területeken. Bár világszerte súlyosan aluldiagnosztizált betegségről van szó, melynek kezelési lehetőségei eléggé limitáltak, mortalitási mutatói rosszak, a kezdeti „one fit all” megközelítés helyett a COPD kapcsán is felmerült a személyre szabott kezelések iránti igény. Ezt jól szolgálja az intenzív biomarker kutatás, ami támogatja a betegség fenotipizálását ésaz új támadáspontú gyógyszerfejlesztések nagy száma, a gyógyszerpaletta szélesedése. Az eozinofilsejtes gyulladás szerepe a COPD-ben, az overlap szindrómák (pl. asztma-COPD, COPD-bronchiektázia overlap) jelentősége a nemzetközi szakmai fórumok vitatémáit képezi.
A mindennapokban azonban olyan elemi nehézségekkel kell megküzdeni a betegséggel kapcsolatosan, mint a légzésfunkciós differenciáldiagnosztika hibái, problémái, a kislégúti obstrukció következményei a diagnosztikus kritériumoknak való megfeleléssel kapcsolatosan vagy a betegek életmódváltással, gyógyszerhasználattal kapcsolatos együttműködésének alacsony szintje.
Ezeket a jellegzetes problémákat a külföldi szakirodalomból jól ismerjük, a hazai helyzet tekintetében nem áll rendelkezésünkre mérvadó részletes adatbázis. Bár a tüdőgondozó hálózat éves működési adatszolgáltatásának része a COPD-s adatkör, ez nem ad elégséges részletességgel információt a betegek állapotának súlyosságáról, a klinikailag releváns fenotípusokról, a társbetegségekről, a kezelésekről és a betegség progressziójáról. Ezen adatok összegyűjtésére hozta létre az MTT a hazai COPD regisztert, melyben prospektív adatszolgáltatás történik a gondozóhálózatban újként regisztrált COPD-s betegekről. Más hazai és nemzetközi regiszterekből természetesen ismert, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembenézni a regiszter működése során, de ez a részletes, szervezett adatgyűjtés olyan kutatható adatbázist eredményez, ami a továbbiakban történő egészségpolitikai döntéshozatalt, dohányzás leszokás támogatással kapcsolatos fejlesztéseket, gyógyszer ártámogatási politikát, prevenciós-rehabilitációs erőfeszítéseket, valamint a végstádiumú COPDs betegek palliatív ellátásának fejlesztését támogathatja.

webdesign: qualitypress l powered by: CMS Made Simple