Magyarországon kimagaslóan nagy a vakok számaránya és az esetek többségében nem a jól ismert szemészeti problémák, hanem a cukorbetegség áll a háttérben.

A Diabétesz Világnapot minden év november 14-én, Frederick Banting, az inzulin egyik felfedezőjének születésnapján ünnepeljük. Az 1991 óta megtartott Világnapon minden évben megneveznek egy-egy központi témát, ami idén a diabétesz szemészeti szövődményei.

Magyarországon kimagaslóan nagy a vakok számaránya, közel háromszorosa a Nyugat-Európában mértnek, és az országon belüli területi egyenlőtlenségek is jelentősek. A cukorbetegség a szerzett vakság egyik leggyakoribb oka, és az előfordulása folyamatosan növekszik. A jelenleg becsült kb. 750.000 fős cukorbeteg populációban 32.000 beteg vak vagy súlyos látássérült, és jelenleg évente további 1000 cukorbeteg veszíti el látását. Mindeközben a vakságok 80%-a megelőzhető, illetve gyógyítható lenne.

Mivel Magyarországon a keresőkorú lakosság vezető vaksági oka a cukorbetegség, a diabeteses vakság okozta költségek jelenleg mintegy évi 30 milliárd forintot tesznek ki. A számítások szerint az állam éves szinten kb. 750.000 forintot költ egy diabéteszes vak betegre, amit a betegek saját zsebből minimálisan évi 330.000 forinttal egészítenek ki. Fontos, hogy ezen kiadások jelentős része nem közvetlen egészségügyi kiadás, hanem a szociális támogatás és ellátás költsége.

Egy, az idei Látás Világnapján – többek között diabétesz betegszervezetek részvételével – megtartott szakmai kerekasztal megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a cukorbetegség időben történő felismerésével, a diabeteses betegek megfelelő szűrésével, és a már kialakult betegség modern kezelésével megelőzhető lenne a vakság.

A Semmelweis Egyetem szervezésében készült országos reprezentatív felmérés – 105 településen összesen 3523 személyt vizsgáltak meg – eredményei szerint, az 50 felettieknél 20%-os a cukorbetegség előfordulása. Bár az előírások szerint minden cukorbetegnek legalább évente egyszer át kellene esnie szemvizsgálaton, ez csak a betegek 45 százalékánál történt meg, és a vizsgált cukorbetegek 30%-a egyáltalán nem volt még sohasem szemészeti vizsgálaton, a többiek pedig az elmúlt 1-3 évben voltak szemorvosnál. Szemészeti szövődmény a vizsgált diabéteszesek 20%-ánál állt fenn, 4,3%-uknál a már a látást veszélyeztető mértékben.

A nemzetközi gyakorlat és a magyar szemész szakma javaslatai szerint ezért a drága vizsgálatok helyett érdemes lenne telemedicinális megoldásokat alkalmazni. Ennek során lefényképezik a beteg szemét, és a fényképet továbbítják egy kiértékelő központba majd a központban értékelik az eredményt. Lényeges, hogy sem a fényképezéshez, sem a kiértékeléshez nem szükséges szemész-szakorvos jelenléte, így költséghatékonyabb és gyorsabb lesz a szűrővizsgálat.