Az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet) nemrég közzétett statisztikája szerint a világon Magyarország foglalja el a második helyezést a légszennyezettség okozta halálozás dobogóján: Kína után hazánkban tulajdonítható legnagyobb arányban a szennyezett levegőnek a szívbetegségek, agyvérzés, tüdőrák vagy hörghurut általi elhalálozás. Ráadásul a városlakók több mint 80 százaléka él világszerte az egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben – ez pedig a WHO (Egészségügyi Világszervezet) legfrissebb jelentéséből derül ki. Riasztó adatok, de mit tudunk tenni mi magunk légutaink tisztulása érdekében?
Kipufogó gázok, szmog, por, gyárak és környezetszennyezés. Sokan legyintenek, pedig Magyarországon egymillió lakosra vetítve 937,6 halálozás vezethető vissza a légszennyezettségre, ami az európai OECD országok között a legmagasabb szám.
Magyarország földrajzi helyzete kedvezőtlen légszennyezettség szempontjából, mert a Kárpát-medencében gyakran megreked a szennyezett levegő. A légszennyezettséget (a nagyobb méretű szennyező részecskék számát a légkörben) kötelező mérni, és tájékoztatni a lakosságot, ha veszélyes helyzet alakul ki. A kisméretű részecskeszennyezést, Budapesten 12 állomáson mérik, a mért adatok alapján rendelhetik el a tájékoztatást vagy a riasztást. A légszennyezettség hazánkban a megengedett 35 nap helyett több mérőállomáson akár 100 napon is eléri évente az egészségügyi határértéket! Ilyenkor az arra érzékenyeknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, különösen veszélyes ez az állapot a lakosság egyes érzékenyebb csoportjaira, például a gyermekekre, az időskorúakra vagy a krónikus betegekre. Szintén a szennyezett levegő az oka, hogy asztma és krónikus légcsőhurut miatt is többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
„A légszennyezettség az utóbbi évtizedekben egyre komolyabb problémát okoz, a legrosszabb helyzetben a nagyvárosok vannak. A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a 2,5 mikronnál kisebb részecskék okozta légszennyezéssel. A városi levegőben, a gyermekek fejmagasságában a levegőszennyező részecskék koncentrációja 500 000-szeres a magashegyi levegőhöz képest. Az ősszel és az influenzajárványok idején jelentkező légúti megbetegedések, illetve a légúti allergiák kiváltó oka is szinte mindig a levegő minőségében (vírusok, baktériumok, gombaspórák, belélegzett allergének, dízelkorom, stb.) keresendő.” – hangsúlyozta Dr. Kovács Tibor, tüdőgyógyász főorvos.
Mit tehetünk mi annak érdekében, hogy megóvjuk magunkat a szennyezett levegő hatásaival szemben és megőrizzük légutaink tisztaságát?
Sok jó tanácsot ismerünk: kerüljük a kinti tartózkodást, és a szellőztetést is a legkevésbé rossz körülmények idejére időzítsük! Elsősorban a víznek, de néhány gyógynövénynek is tisztító hatása van, az ellenálló képesség javításra pedig – többek között – a C-vitamin, a csipkebogyó és a fekete retek lehet még jó választás.
A só tisztító erejét kevesebben ismerik, pedig nyákoldó hatásának köszönhetően az egészségügyi száraz sóterápia is eredményesen tisztítja a légutakat, ezen kívül pedig növeli a szervezet ellenálló képességét. Az egyedülállóan finomra porított, orvosi tisztaságú száraz sószemcséknek fertőtlenítő, nyákoldó, gyulladáscsökkentő hatása van a légutakra. A sóterápia tehát erősíti a szervezet önregeneráló képességét, csökkenti, illetve megszünteti a túlérzékenységet. A felső légutakban tapasztalható a gyógyhatás mellett a 0,2 mikron méretű hatóanyag a hörgőrendszer és a tüdő regenerációjában is segít, mivel az egyedülállóan finomra őrölt hatóanyag a legkisebb hörgőcskéket is eléri, és ott fejti ki jótékony hatását.
A légszennyezettségi probléma ugyan időről-időre előkerül, mégsem vesszük elég komolyan, pedig világszerte a negyedik vezető halálok. Az Európai Környezetvédelmi ügynökség tavaly őszi adatai alapján Magyarországon 12 800 ember hal meg évente légszennyezés következtében kialakuló betegségben. Hazánk levegője még a szomszédos országokkal összehasonlítva is jóval rosszabb, ezzel lehet összefüggésben, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális betegségekben (szívinfarktus, hörghurut, asztma), vagy tüdőrákban, mint szomszédainknál. Európát tekintve még ennél is szörnyűbb a helyzet: az Európai Bizottság adatai szerint évente 16 ezer ember halálát lehetne megelőzni a károsanyag-kibocsátás csökkentésével.

Fontos lenne az elektromos járművek és a kondenzációs gázkazánok támogatása, áraik adómentesítése.
Védekezni ellene mi magunk talán csak saját szervezetünk ellenálló képességének növelésével, hatékony egészségügyi száraz sóterápia segítségével tudunk!

Forrás: Anderson Communications Kft.