jún. 1, 2016

Minden harmadik magyar szenved krónikus vénás betegségben


Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved krónikus vénás betegségben.

A krónikus vénás betegség (KVB), más néven visszérbetegség ma Magyarországon az egyik leggyakoribb, sok esetben mégis kezeletlen betegség, amely sok embernek okoz különböző tüneteket és panaszokat.
Becslések szerint a lakosság 30-35 százalékának vannak vénás betegségre utaló panaszai, így lábfájdalom, nehézláb-érzés, lábfeszülés, lábikragörcs - akár látható elváltozások nélkül. Ugyanakkor a látható tüneteket - visszértágulat, bokaödéma, bőrtünet- mutató betegek száma ennél is nagyobb méreteket ölt.
A visszérbetegség témája most különösen aktuális, mivel a nyári melegben kitáguló visszerekben lelassuló vérkeringés a kínzó visszeres panaszok fokozódásához vezet. Tegnap Budapestre érkezett a “Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020" rendezvénysorozat, amelynek szűrőkamionja a TV2 dolgozóit vette górcső alá. A megvalósuló program keretében komplex szűrővizsgálatokon vehetett részt az érdeklődők , melynek részeként a krónikus vénás betegség rizikófelmérésére is sor került.
A krónikus vénás betegség (KVB) korai felismerésének jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szűrőkamionban 2013-15-ben megkérdezett közel 47 000 érdeklődő közül a hölgyek 30%-ánál találtak magas vénás rizikót. Ugyanakkor egy korábbi hazai visszérbetegségre vonatkozó felmérés szerint csak minden ötödik érintett fordul vénás betegség miatt orvoshoz. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a KVB, mint leggyakoribb népbetegség ma Magyarországon nagyon sok esetben kezeletlen marad.
A fájdalmas visszeres panaszok időről - időre felerősödhetnek, különösen, ha valakinek korábban is voltak már hasonló tünetei. A lábak fájdalmas, feszítő érzése, elnehezülése, a lábdagadás „szerencsére” már korai szakaszban jelzik a problémát, így időben fel tudjuk keresni orvosunkat, ahol a kivizsgálást követően, a kezelésre megtalálják a legjobb megoldást.
A tartós ülő- vagy állómunka, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások, a túlsúly, a hormonális változások, a családban előfordult vénás megbetegedések mind-mind kockázati tényezői lehetnek a betegség kialakulásának. A krónikus vénás betegség megelőzését a rizikófaktorok kiiktatásával kell kezdeni. Sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért életmódváltással, kiegyensúlyozott étrenddel és kellő napi folyadékbevitellel, a túlsúly csökkentésével, lábtorna gyakorlatokkal, a lábszár izomzatát jól átmozgató mozgásformákkal. Fontos az is, hogy a betegek már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz. Minél korábban felismerésre kerül a lábpanaszok kiváltó oka, és minél több beteg kap hatékony kezelést a korai szakaszban vénaerősítő gyógyszerek segítségével, annál inkább képesek lehetünk a tünetek csökkentésén túl a betegség előrehaladását és a súlyos szövődmények kialakulását is késleltetni, vagy akár megakadályozni. Erre a betegségre is érvényes, hogy egy nem kellő körültekintéssel, szakember javaslata nélkül megkezdett terápia esetén nemcsak a várt vénaerősítő hatás marad el, hanem nem várt mellékhatások is felléphetnek - hívta fel a figyelmet Prof. Pécsvárady Zsolt, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke.

webdesign: qualitypress