máj. 25, 2016

A PSZICHIÁTRIA JÖVŐJE - UTAZÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN


Magyar Pszichiátriai Társaság XX. Vándorgyűlése – Budapest 2016.

A Magyar Pszichiátriai Társaság XX. Vándorgyűlését a fővárosi Budapest Kongresszusi Központban tartják 2016. május 25-28 között. A kongresszus mottója „A pszichiátria jövője - utazás térben és időben” jelzi, hogy a pszichiátria új kihívások elé tekint a XXI. század elején.

A magyar pszichiátriai szakma legjelentősebb szakmai eseményére közel 1500 résztvevővel kerül sor. Az eseményen olyan témák kerülnek terítékre, mint a pszichiátriai kutatások jelene és jövője, az evészavarok korszerű szemlélete, vagy éppen a szkizofrénia és a szuicid viselkedés kutatásának és kezelésének legújabb eredményei. A szakemberek foglalkoznak majd a pszichiátria kompetenciájával és határterületeivel, valamint a pszichiátriával kapcsolatos társadalmi beállítódásokkal is, különös tekintettel a médiával való kapcsolatra.

Az Társaság nemzetközi presztízsét jelzi, hogy nemzetközivé bővült a kongresszus. A nyitó előadást az Európai Pszichiátriai Társaság elnöke tartja, és minden nap jeles külföldi szakmai előadók is szerepelnek a szakmai programban, aminek részeként az európai társaságok tanácsának ülését is megtartják majd a rendezvényen.

Prof. Dr. Gaebel Wolfgang – az Európai Pszichiátriai Társaság elnöke – nyitóelőadásában kifejtette, hogy a pszichiátriai imidzsét negatív sztereotípiák és tévhitek jellemzik, mind a lakosság, mind az egészségügyi szereplők, mind pedig a betegek és az orvostanhallgatók körében. Meghatározó elem a kényszer szerepének túlbecslése a pszichiátriában, a felismeréssel és a kezeléssel kapcsolatos az ismertek hiánya, az olyan bonyolult kérdések leegyszerűsítése mint például a mentális betegségek biopszichoszociális modellje és a normalitás és pszichopatológia nem egyértelmű elhatárolása.
Az előadásában bemutatásra került egy, a World Psychiatry Association (WPA) segítségével, 12 országban megvalósult kutatás, ami a pszichiáterek és a pszichiátria imidzsét vizsgálta. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy összehasonlítva a háziorvosokkal, a pszichiáterek gyakrabban találkoznak megbélyegzéssel (stigmatizációval) és gyakrabban éri őket diszkrimináció is a legtöbb részt vevő országban.
Éppen ezért az EPA irányelvet készít a pszichiátriai imidzsének emelése céljából, ami mind a szakmai (egészségügyi szakemberek, orvostanhallgatók, betegek és hozzátartozók), mind pedig a laikus (média és nagyközönség) közönség tagjait el kívánja érni.

A dunamenti országok pszichiátriai egyesülete a Duna Szimpózium, akiknek szintén egy napos programjuk lesz a konferencia során. A szimpóziumon a sajtó és pszichiátria kapcsolata kerül terítékre, összefüggésben a pszichiátria imidzsével.
A szimpózium nyitóelőadásában a média és a pszichiátria hosszú távú kapcsolatával foglalkoznak az előadók. Egyfelől a pszichiátria mint téma gyakran nehezen megfogható, ami sokszor és sokak számára ijesztő. Másrészt, a pszichiáterek is félnek a médiától, ahol a téma nem egyszer olyan kontextusokban jelenik meg mint például a mentális zavarokkal élők a bűnözői magatartása. Úgy tűnik, hogy nagyon kevésszer beszélnek, vagy írnak a mentális betegségekkel kapcsolatos pozitív aspektusokról. Ezért a pszichiáterek gyakran elrejtőznek a média elől, különösen azóta, amióta a média gyakran csak a legnehezebb témák kapcsán foglalkozik a mentális zavarokkal.
Éppen ezért ez a kapcsolat újragondolást igényel. Az előadók két lehetséges utat látnak a kérdés megoldására: a pszichiátereknek át kell venni a kezdeményezést, hogy többet tájékoztassanak és beszéljenek a mentális zavarokról, valamint azok kezeléséről. Másfelől a pszichiátereknek el kell ismerniük és be kell mutatniuk a szakmájukban zajló folyamatokat annak érdekében, hogy megváltoztathassák a médiát, sokkal inkább a fejlődésre, mint az elvesztett körülményekre irányítva annak figyelmét.

A digitális korszak jeleként a vándorgyűlés témája lesz a mentális e-health és a tele-pszichiátria, illetve a tele-pszichoterápia lehetőségei és kihívásai is. A hazai témák közül kiemelésre érdemes a Nemzeti Agykutatás Program legújabb eredményeinek bemutatása, a művészetterápia, a kórházi pszichiátriai rehabilitáció és a közösségi pszichiátriai ellátás legfontosabb kérdéseinek megbeszélése.

A esemény szakmai témái között tallózva talán érdekes lehet az a kutatás, ami az evészavarok előfordulását vizsgálta a divatszakmában. Az evészavarok (anorexia nervosa és bulimia nervosa) hátterében a társadalmi-kulturális tényezők, ezeken belül a karcsúságideál nyomása jelentős szerepet játszik. Különösen igaz ez a karcsúság követelményének kitett foglalkozást gyakorlók körében, mint például a modellek és a sportolók körében.
Egy, a konferencián bemutatásra kerülő nemzetközi részvétellel folytatott magyar vizsgálatban az evészavarok gyakoriságát mérték fel a divatszakmában dolgozók körében. A megkérdezettek modellek 85 (!) százaléka mutatott anorexia nervosára utaló tüneteket! A szerzők szerint lényeges volna a modellszakmát gyakorlók egészségi alkalmasságának és evészavarok iránti kockázatának alapos felmérése, s egészségügyi kritériumok felállítása.

Szintén érdekes téma a mentális egészség összefüggése a termékenységgel. Magyarország termékeny népességének 10-15%-a termékenységi problémákkal küzd, ezért a szakemberek a pszichés jóllét és egyes életmód tényezők termékenységgel való összefüggéseit elemezték magyar mintán. A vizsgálatban 462 nő vett részt, a kapott eredmények szerint a meddő nők fiatalabbak és pszichés jóllétük rosszabb, mint a termékenyeké, fokozott depressziós tünetek és munkastressz jellemző rájuk. Némiképpen tán meglepő, de a meddő nők kevésbé dohányoznak, gyakrabban fogyasztanak alkoholt, és gyakrabban sportolnak termékeny társaikhoz képest.

Az előző témához lazán kapcsolódik az az előadás, ami a gyermekáldás szülőkre gyakorolt pszichoterápiás hatásával foglalkozik. Egy gyermek érkezése – a sokszor tárgyalt gazdasági vonatkozásokon túl – mélylélektani vonatkozásokkal is bír. Ennek egyik összetevőjét, a gyermek szüleire gyakorolt pozitív lélektani hatásokat elemezve több dologra is érdemes felhívni a figyelmet.
A gyermek léte spontán ösztönkésztetést jelent a szeretetre, a születés csodája nem csak az anya, de a férj számára is személyiségérlelő tapasztalat. A gyermek fejlődése során a szülők tudattalanjáról is visszajelzést ad, ezzel úgy működik, mint a pszichoterápia. A gyermek léte egy családban spontán, természetes úton ugyanazt az érlelő, személyiségfejlesztő hatást gyakorolja a szülőkre, mint a felnőtteken végzett mélylélektani pszichoterápiák alapmechanizmusai. Sajnos ennek tudatossága és kultúrája a „fejlett” nyugati országokban nem kidolgozott, ami a népességfogyás egyik összetevője lehet.

Több vizsgálat, előadás is foglalkozik a pszichiátriai szakemberek lelki egészségével. Egy ezzel a témával foglalkozó munkacsoport már 2006-ban átfogó életminőség és pályakép felmérést végzett a magyar pszichiáterek körében. E vizsgálatot megismételték 2015-ben, hogy képet kaphassanak a pszichiátriai ellátórendszer humán-erőforrásbeli változásairól. A használt kérdőívet az általános egészségi állapotra, az alapvető pszichoszociális mutatókra, valamint a pályaképre vonatkozó részkérdőívekből állították össze.
A szakemberek munkabeli túlterhelését jól jelzi, hogy az adatközlőknek átlagosan 1,8 munkahelyük van – 36,7%-nak kettő, 21,3%-nak három vagy még több. A megkérdezettek több mint kétharmada (68,7%) túlterheltnek érzi magát.
A munkahelyi stressz a szakemberek több mint felére (58,7%) jellemző, és nagyon beszédes az az adat is, hogy a pszichiáter szakma presztízsét a válaszadók egy ötfokú skálán átlagosan 2,3-ra értékelték, miközben az orvosi szakma presztízsének átlagpontszáma 3,1 volt.
A válaszadók közel egytizede (9,4%-a) tervez külföldi munkavállalást orvosként, további 3,2% szintén tervez, de nem orvosként. A 35 év alattiak körében a legnagyobb (20%-os) a külföldi munkavállalást tervezők aránya.
A válaszadók 41%-ának az egészségi állapota romlott az elmúlt öt évben. A Beck Depresszió Kérdőív alapján enyhe depresszió áll fent a megkérdezettek 21,1%-ában, a kiégés tünetei pedig a mintában szereplők 20-28%-ában mutathatók ki.
A szerzők megállapítják, hogy a hazai pszichiáterek körében a túlterheltség, a kiégés és a rossz általános egészségi állapot aránya jelentős, az adatok alapvető változtatás szükségességét mutatják.

Természetesen ez csak 1-2 kiragadott példa a tudományos program több száz előadásából, a program számos további, adott esetben nem csak a szakma, hanem a laikus közvélemény számára is érdekes témát tartogat.

webdesign: qualitypress