Január végén tette közzé a 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsort a stockholmi Health Consulmer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet. A tanulmány országonként pontozza az egészségügy színvonalát a fogyasztó szempontjából nézve. Vizsgálják például, hogy mennyire könnyű a betegek információhoz való hozzáférése, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, vagy milyen eredményes a gyógyszerek használata.
Magyarország két hellyel visszacsúszva a 27. lett a 35-ös listán és a szomszédos államokhoz viszonyítva sem lehetünk büszkék az eredményre:
• Ausztria: 12.
• Szlovénia: 15.
• Horvátország: 16.
• Szlovákia: 24.
• Magyarország: 27.
• Szerbia: 30.
• Románia: 32.

Összességében jó hír, hogy a gazdasági válság miatti költségmegszorítások ellenére az európai egészségügyi mutatók javultak. A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet egy érdekes tanulságra: arra a következtetésre jutottak, hogy nincs közvetlen összefüggés az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés lehetősége és az egészségügyre költött pénz nagyságrendje között, így felteszik a kérdést, hogy miért van ez így?
A válasz meglepően egyszerű: az egészségpolitikusok körében is népszerű általános vélekedéssel szemben, a várólista nem spórol, hanem végeredményben többletköltségeket okoz a büdzsében, mert mire a beteg bekerül már súlyosabb lesz az állapota, (ha remélhetőleg nem hal meg) vagy ha később visszahívják, akkor ismét várólistás lesz, megszakad az ellátás folyamata, a beteg megint  rosszabb állapotban, ami szinte mindig plusz költséget jelent!

A tanulmány 6. fejezete a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, és összesen 7 mutatóban értékelték az országokat. A mutatók közül kettőben kerültünk a jó (zöld) kategóriába, egyben a közepesbe (sárga) és négyben a legrosszabb (piros) zónába sorolták pontszámunkat.

A két jól teljesítő ismérv egyike a „laikusoknak is érthető gyógyszerkönyv” volt, amelyben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján megtalálható színvonalas és jól használható gyógyszeradatbázis hozott jó pontszámot. Örvendetes, hogy a hazai gyógyszerhatóság ilyen színvonalasan végzi munkáját.

Szintén jó eredményt értünk el az „antibiotikumok felhasználásában”, ami az antibiotikumok célzott és nem túlzott használatáról szól, a részletes táblázatok az orvosok felelős és magas színvonalú munkáját mutatják.
Némiképpen árnyalja ezt a képet az a grafikon, mely szerint a megkérdezett magyar emberek kevesebb, mint 30 százaléka volt azzal tisztában, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a megfázást és az influenzát, igazolva azt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által is már többször felvetett tényt, hogy az egészségértés témájában lenne még tennivaló.

Például a „metformin felhasználást” értékelve, amiben szintén jó eredményt (10. hely) értünk el. E mutató elsősorban a cukorbetegek felismerését és a kezelés indítását jelzi, így ismét elmondhatjuk, hogy a magyar diabetológusok jó és felelősségteljes munkát végeznek.

A legrosszabbul teljesítő mutatók között szerepelt a gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerek társadalombiztosítási támogatása. A WHO adatai alapján a teljes gyógyszerpiacot tekintve, azaz a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket is vizsgálva ez az érték 49% százalék, tehát a gyógyszerek árának már több mint a felét zsebből fizetjük.

Két konkrét gyógyszercsoportban is vizsgálták a modern, innovatív terápiák hozzáférhetőségét, ezek „az új rákgyógyszerek felhasználása” valamint „a modern arthritis gyógyszerek használata”. Ez utóbbiban egy, a beteg életminőségét és állapotát drámaian javító terápia (ún. TNF-α inhibitor gyógyszer) felhasználását vizsgálták, e tekintetben Magyarország a 19. helyen van, alacsony értékű felhasználással.

Végezetül térjünk ki „az új gyógyszerek hozzáférhetőségét jellemző, a támogatás első napjáig eltelt idő” kategóriára is. A részletes adatsorokban 2012-es a legfrissebb közölt adat, ami átlagosan 317 nap, azaz a törzskönyvezés időpontjától 2012-ben átlagosan 10,5 hónap telt el a befogadásig, és a tanulmány szerzői kiemelik, hogy ez a mutató lényegesen romlott az elmúlt 2 évben!

Magyarországon jelenleg is több mint 50 innovatív készítmény, több mint 50 új indikációban nem, vagy csak egyedi méltányossági kérelemmel elérhető. Az 50-nél is több készítményből 35 új, nem támogatott hatóanyag. Van közöttük olyan készítmény, mely már több mint 1500 napja vár támogatásra. A gyógyszer-innováció pedig ma már olyan gyors ütemben zajlik, hogy hazánkban a hosszú várakozási idő miatt egyes területeken egész készítmény generációk maradhatnak ki a magyar beteg gyógyítását szolgáló gyógyszerkincsből.