Egy nemrégiben elkészült európai szintű kutatás alapján van még mit tennünk az egészséggel kapcsolatos tudásunk fejlesztése érdekében, hiszen a magyarok 43%-ának nehézséget okoz orvosi információk értelmezése, értékelése. A magyar átlagos összesített egészségtudatossági index a problémás kategóriában esik. Magyarországon az összes index esetében rendkívül alacsony arányban értek el a megkérdezettek kiváló szintet, míg a nem megfelelő pontszámot elérők aránya az egyik legmagasabb a nemzetközi összehasonlításban. Magyarországon a krónikus betegségektől szenvedők átlagos pontszáma szignifikánsan elmaradt a társadalom egészétől. Ez azt jelenti, hogy pont azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik számára létszükséglet lenne az egészségügyi információk megértése és azok felhasználása.

Az egészségtudatosság, az „egészségügyi írni és olvasni tudás” és a hozzá kapcsolódó készségek nemzetközi szinten is az érdeklődés előterébe kerültek. Egyre szélesebb körben ismert, hogy komoly problémát jelent a betegség prevenció hiánya vagy alacsony foka, a saját egészségükért aktívan tenni akaró és tenni képes emberek kis aránya, valamint a terápiát nem, vagy nem teljesen követő betegek lassú gyógyulása vagy akár állapot-romlása. Az egyén szintjén ez rövidebb életet, rosszabb életminőséget jelent, a társadalom szintjén pedig többletterheket az egészségügyben. A betegek fele saját bevallása szerint sem tartja be orvosa utasításait. A háttérben sokszor a hiányos tudás, az egészségügyi információk nem megfelelő értelmezése áll. Bár korunkban rengeteg tudás elérhető a médiában, az interneten vagy akár orvosunktól is, mindez hiábavaló, ha valaki információ-feldolgozási nehézségekbe ütközik. A megszerzett ismeretek megbízhatóságáról, valóságtartalmáról nem egyszerű feladat ítéletet alkotni.

Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségtudatosság – Health Literacy Survey EU kutatás – kilencedikként a világon. A kutatást korábban egy kifejezetten erre a témára létrejött konzorciumi kutatócsoport (HLS-EU Consortium – hosted by the Maastricht University) végezte el az első körben résztvevő országokban: Ausztria, Bulgária, Görögország, Írország, Hollandia, Lengyelország, Németország és Spanyolország. A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. 1008 fős reprezentatív mintán vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. A kutatás magyar megvalósítását az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete tette lehetővé.

Fontos kiemelni, hogy a kutatás nem tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket mért. Magyarországon az összes index esetében rendkívül alacsony arányban értek el a megkérdezettek kiváló szintet, míg a nem megfelelő pontszámot elérők aránya az az egyik legmagasabb a nemzetközi összehasonlításban!

 A magyar kutatás mind módszertani, mind mintavételi szempontból ezen nemzetközi kutatás folytatásának tekinthető. Az adatfelvétel 2015 május-június hónapjaiban zajlott.

A magyar eredmények kiválóan illeszkednek a nemzetközi adatsorokhoz és hasonló problémákat tártak fel, mint amelyekkel sok más európai uniós országban is küzdenek: jól láthatóan kettészakad a társadalom egy elfogadhatóan, vagy akár kiválóan eligazodó, aktívan tájékozódó rétegre és az egészségtudatosság szempontjából komoly kihívásokkal küszködő lemaradókra.
A kutatás eredményei alapján egy összesített egészségtudatossági index képezhető, amely jól bemutatja, hol helyezkedünk el a többi ország viszonylatában. A magyar átlagos összesített egészségtudatossági index a problémás kategóriába esik, hasonlóan Ausztriához és Spanyolországhoz. Csupán a bolgár eredmények voltak szignifikánsan gyengébbek a magyarnál.

Ez az objektív kutatás az első lépés annak érdekében, hogy az egészségügyi információk minden egyes ember számára olyan módon váljanak elérhetővé, hogy azt ő maga a legkönnyebben felhasználhassa. Fontos ehhez beazonosítanunk azokat a pontokat, ahol elakad az információ-feldolgozási folyamat, azokat a készségeket, képességeket, amelyek fejlesztésre szorulnak a magyar társadalom jelentős részében. Ilyen pont például, hogy a magyarok 43%-ának nehézséget okoz orvosi információk értelmezése, értékelése. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy nagyon sok ember számára nehézséget okoz az egészségügyi információk megbízhatóságának megítélése, például második szakvélemény szükségessége, betegségekkel kapcsolatos információk vagy egészségügyi kockázatok megbízhatóságának megítélése.

 Nehézséget okoz: 

…megítélni, hogy a médiából szerzett, betegséggel kapcsolatos információk megbízhatóak-e 49%
…megítélni mikor lehet szüksége második szakvéleményre egy másik orvostól 47%
…megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait 36%

Az összesített egészségtudatossági index pontszámokat vizsgálva az is kiderült, hogy Magyarországon, csakúgy, mint a kutatásba bevont minden országban (Hollandia kivételével) a krónikus betegségektől szenvedők átlagos pontszáma szignifikánsan elmarad a társadalom egészétől. Ez sajnos azt jelenti, hogy pont azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik számára a létszükséglet lenne az egészségügyi információk megértése és azok felhasználása. Szinte azt mondhatjuk, hogy tolmácsra lenne sokaknak szüksége egy orvosnál tett látogatáskor!

Fontos még kiemelnünk, hogy a magyarországi eredmények a legtöbb esetben majdnem teljesen megegyeztek az Ausztriában mértekkel, amiből arra következtethetünk, hogy Magyarországon az egészségtudatosság helyzete jelenleg az Ausztriában jelenlévő helyzethez hasonlít a legjobban.

A kutatási eredményekről konzultáltunk a HLS-EU Consortium szakembereivel, akiknek meghívására a magyar eredményeket Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója bemutatta a november 17-19 között Brüsszelben megrendezésre került 3. European Health Literacy Konferencia egy workshopján. A kutatássorozat tovább folytatódik, Magyarország után a Csehország, Málta és Olaszország is elvégezték már az adatfelvételt.