2013-ban június 24 és 30 között tartják a Kontinencia Nemzetközi Hetét (World Continence Week) a Nemzetközi Kontinencia Társaság szervezésében. A 2009 óta minden évben megtartott kontinencia hét célja felhívni a figyelmet a vizelettartási zavar problémájára és megismertetni az érintettekkel a megfelelő kezelési lehetőségeket. Az idei év mottója: Beszéljünk az inkontinenciáról (Talk about incontinence) is a téma tabu mivoltára hívja fel a figyelmet.

A vizelettartási zavarban szenvedők töredéke fordul csak orvoshoz, legtöbben szégyellik problémájukat, kellemetlennek érzik, és nem mernek beszélni róla. Sokan a tünetek alapján fel sem ismerik a betegséget és arról sem tudnak, hogy létezik megfelelő megoldás a panaszaikra.

Ezt a problémakört a Magyar Kontinencia társaság kongresszusain, tanfolyamain, rehabilitációs rendezvényein, szak- és népszerű cikkekben megalakulása óta állandóan hangsúlyozta.

Az inkontinencia a teljes népesség mintegy 5 százalékát érintő, jelentős, a társadalom elöregedésével egyre komolyabbá váló probléma. Mindazonáltal az inkontinencia nem csak az idősek, és nem csak a nők problémája – hiszen a férfiakat és a kismamákat is érinti e gond.
Másfelől a téma (gazdasági) súlyát az is jelzi, hogy a gyógyászati segédeszköz támogatási kasszában a legnagyobb betegszámot (kb. 160.000 támogatott beteg) és a legnagyobb összegű költést (mintegy 8 milliárd forint), az inkontinens betegek és a tüneti kezelésük során nélkülözhetetlen nedvszívó segédeszközök (nadrágpelenkák, inkontinencia betétek stb.) jelentik.

Egy a magyar betegek körében végzett vizsgálat szerint az érintettek bármilyen fennmaradó maradék inkontinenciát (szivárgások, vizelet szag, szennyezett ruházat stb.) a szociális kontinencia teljes elvesztéseként és súlyos életminőség veszteség gyanánt élik meg. Ilyenkor a beteg szociális (munka, családi és társas) kapcsolatai végletesen beszűkülhetnek, az érintettek körében gyakori a reaktív depresszió.
Ezért csak a szociális funkciókat teljesen visszaállító ellátás ad valós esélyt a beteg (és környezete, családtagjai) számára a társadalmi reintegrációra. Az ettől rosszabb eredményességű ellátási módok hatékonysága – és így költséghatékonysága is – nem kisebb lesz, hanem zéró. Márpedig egy 2012-es hazai felmérés szerint a jelenlegi ellátási rend ebben a vonatkozásban csak 50%-körüli eredményességet nyújt, mivel csak minden második ellátott beteg lesz a szociális kontinencia szempontjából tünetmentes.

Fontos tehát, hogy az ellátás során anatómiai, életviteli és állapotbeli szempontból adekvát eszköz kerüljön rendelésre, ugyanis míg az abszorpciós kapacitás akár 30%-os eltérése önmagában nem eredményez mérhető életminőségbeli változást, addig a nem megfelelő eszköz, hibás termékhasználatot így extra inkontinencia eseményeket – szivárgást, stb. – végeredményben a szociális kontinencia elvesztését generálja.

Az inkontinencia betegség gyógyítására vonatkozó hazai ajánlás az alapeseteket egyértelműen az alapellátás, míg a speciális eseteket a szakellátás felelősségkörébe utalja. Ennek megfelelően a gyakorlatban is be kell vezetni a 2 lépcsős felírhatóságot, azaz komplikáció mentes, enyhébb esetekben a beteg háziorvosa közvetlenül rendelhessen (felírhasson) inkontinencia gyógyászati segédeszközt.
Nemzetközi tapasztalatok szerint az inkontinens betegek kétharmadát az alapellátásban kell és lehet kezelni, amivel személyre szabott ellátás (az adott személy képességeihez, igényeihez illesztett eszközválasztás) is hatékonyabban támogatható, hiszen a háziorvos (jobban) ismeri a saját betege képességeit, igényeit.

A Kontinencia Nemzetközi Hetét szervező Magyar Kontinencia Társaságot idén az a megtiszteltetés érte, hogy a Nemzetközi Kontinencia Társaság október 11-én a Magyar Kontinencia Társaság IV. Kongresszusán továbbképző konferenciát rendez Sopronban, amire neves külföldi szakembereket küld. A kongresszus egyik célja a megelőzés, az inkontinencia gyógyszeres és gyógytornászati kezelése, a szakmák közti együttműködés módszereinek megtárgyalása, direktívák megfogalmazása.
Természetesen nem véletlen, hogy éppen a Magyar Kontiencia Társaság kongresszusával közösen kerül sor a szakmai konszenzus megteremtésére, mivel a hazai Társaság már eddig is úttörő szerepet vállalt magára a szakmai munka során. A Magyar Kontinencia Társaság az Inkontinencia c. könyvében (Medicina 2005) is felhívta a figyelmet a lakósság tájékoztatásának fontosságára, hiszen az inkontinencia mint tünet, betegségre is figyelmeztethet, ami idejében felismerve kezelhető, ill. megelőzhető.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda