Több mint 150 résztvevője volt annak az Egészségügyi Államtitkárságon megrendezett konferenciának, amit 2012. november 9-én közösen szervezett a Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK Egyesület) az European Patient Forum (EPF) és a Nemzeti Betegfórum (NBF) Előkészítő Választmánya. A rendezvény mögött több mint egy év aktív kutató, jogalkotói és szervezési munka van. Az ötlet még 2011. március 12-én született, az Egészségügyi Államtitkárság által – a soros EU elnökség alatt – szervezett betegszervezeti találkozón. A sok és alapos háttérmunka eredménye áttörést, példát jelent a professzionális önkéntes munkában rejlő óriási gazdasági felhajtóerő és az állami feladatok szüksége közti és kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat megteremtésében.

Az „egészségérték a gyakorlatban” konferencia kulcsmondanivalója, hogy csak az az egészségügy fenntartható, ahol jó gyógyulni és jó gyógyítani. Az eredmény több egészség, kevesebb pazarlással. Minden egészségügyi rendszer legnagyobb humán erőforrását, cselekvőerejét maguk a gyógyulni akaró betegek jelentik. Ha sikerül a legnagyobb „egészségügyi beszállító”, a beteg érdemi egészség-kooperációját kialakítani, akkor sokkal kisebb állami és egyéni erőfeszítéssel lényegesen több egészség birtokába juthat minden gyógyulni akaró, így az egész társadalom. A fenntartható egészségügyet maguk az aktív, felkészült és cselekvő betegek szavatolják. Megfordítva passzív, felkészületlen és jogosítványokkal nem rendelkező betegekkel fenntartható egészségügy egyszerűen nem képzelhető el a modern világban.

Az egészségügy, ahol jó gyógyulni, és jó gyógyítani egyáltalán nem utópia. Ehhez mindössze a szakmai döntéshozás, a szakma és a betegek aktív összehangolt kooperációja kell. A legfontosabb közbülső célok a fenntartható egészségügy felé vezető úton
· az alapesetek alapellátásban tartása azáltal, hogy ott látjuk el őket
· a várólisták csökkentése, a felesleges beteglogisztika, progresszivitás ugrás kiiktatása
· a személyre szabottabb és összességében olcsóbb ellátást lehetővé tevő innovatív módszerek, eszközök és gyógyszerek gyors, fix támogatás melletti befogadása

Hogy ez a fajta betegközpontú rendszermodernizáció miképpen jelenthet a makrogazdaság szintjén akár több 100 milliárdos pozitívumot a TEREK egyesület kutatói mutatták be. Hogy a legnagyobb egészségügyi „beszállító” oldaláról, a gyógyulni akaró betegek részéről milyen, már most is elérhető rendszertartalékok, lehetőségek vannak, és mi szükséges ezek kibontásához, azt a Betegszervezetek képviselői írták körül.

A Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK Egyesület) a betegközpontú terápiamenedzsment megoldások hazai elterjedéséért küzd. A TEREK szakértői bemutatták azokat a hazai és nemzetközi kutatási eredményeket, példákat, amik e megközelítés gyakorlati hasznosságát igazolják. A TEREK tudományos bizonyítékokat hozott arra, hogy a betegközpontú szemléletben kialakított egészségügyi (al)rendszerek eredményesebbek és költségkímélőbbek a hagyományosakkal szemben. A modern világban csak valós egészségérték mentén szervezett integrált (a társszakmák – érintettek együttműködését összességében menedzselő) egészségkooperáció képes arra, hogy fenntartható módon csökkentse a költségeket és növelje az állampolgárok elégedettségét.

Dr. Lantos Zoltán (TEREK elnök) kiemelte, hogy nemzetközi egészségügyi trendekben egyre hangsúlyosabb az effektív - betegek számára közvetlenül is érzékelhető - egészségértéknek trendalkotó ereje. Eszerint az egészség szolgáltatást vásárló (egyén, vagy pénztár) mindinkább a jól előre jelezhető (protokollált - mérhető) szakmai teljesítmény és a betegek szubjektív megélt állapot javulásának valamilyen magasabb összegét keresi (és fizeti meg). Egy ilyen trendekkel jellemezhető piacra exportálni (vagy ott importot kiváltani) kívánó egészségügy csak az együttműködések rendszerében rejlő hatékonyságtartalékok felszínre hozásával - betegközpontú terápia menedzsmenttel - lehet versenyképes.

Dr. Pogány Gábor (NBF Előkészítő Választmány, képviselő) elmondta, hogy az NBF megfelelő jogszabályba és működésbe iktatása hosszú időt vett igénybe. Ám, ha ez végül megtörténik az EMMI óriási gazdasági erőt jelentő plusz emberi erőforrást tesz ez által hozzáférhetővé az egészségügy számára az önkéntes betegszervezeti munka professzionalizálása révén. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy jó példával tudjunk előjárni az emberi erőforrás kamatoztatása terén az EU más országai számára, például a ritka betegségek vagy a pszichiátriai betegségek területén. Így, ha az EMMI a Nemzeti Betegfórum működéséhez szükséges jogszabályi, tárgyi és szervezeti feltételeket biztosítja, akkor a Patients’ Rights Euro Score felmérésben 5 éven belül az ország a mostani utolsó előtti helyről az élbolyba kerülhet. Ennek elérésére – a remélhetőleg gyorsan megalakuló – NBF a következőket tudja tenni

· kooperál a jogszabályok modernizálásában, véleményezésében, hogy jobb minőségű és hatékony törvények szülessenek a fenntartható egészségügy kialakítására.
· hamarosan népegészségügyi programokban is mozgósítani tud majd,
· később egy adott (akár ritka, akár gyakori) betegségben szenvedő érintettek és hozzátartozóik számára egyaránt személyre szabott terápiás információkat, terápiás ismereteket tud majd, megfelelő minőségbiztosítással és jogi háttérben átadni.

A konferencián mindezen témák 3 szekcióban kerültek sorra:
1. rendszer és egyén együttműködési, betegközpontú stratégiák
2. non – humán erőforrás-menedzsment (finanszírozás, módszertan és eszközök)
3. humán erőforrás oldal (jogalkotói, szakmai, laikus segítői és a beteg szintek).

A konferenciát Dr. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár nyitotta meg, majd az első blokkban hangzott el az „EU egészségpolitika, betegszervezetek szerepe” címmel Nicola Bedlington (EPF igazgató) előadása.