A pszichiátriai szakma az átalakulás kapcsán többször is felajánlotta szakmai segítséget, amit a döntéshozók érdemben nem vettek igénybe. Ezért a Pszichiátriai Szakmai Kollégium és a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöksége közösen fejezi ki örömét, hogy két év után először indultak megbeszélések az Egészségügyi Minisztériummal.

A két szakmai grémium közösen fogadta el a felterjesztéseket, amelyek a miniszter úr kérésére készültek el. A beterjesztett anyagokat előzőleg Prof. Dr. Füredi János, a kollégium titkárának koordinálásával az OPNI volt pszichiáter főorvosai illetve a járóbeteg ellátás képviselői beszéltek meg korábbi dokumentumok fegyelembevételével.

Az összejövetelen résztvevők közös véleménye a következőben foglalható össze:

1. Kezdődjenek tárgyalások egy központi intézmény kijelöléséről és működtetésének lehetőségeiről. (Emlékeztetőül: az MPT már évekkel ezelőtt is jelezte, hogy nem az OPNI épületéhez, hanem az országos intézet meglétéhez ragaszkodnak)

2. Kerüljenek áttekintésre a járóbeteg ellátási anyagban felvetett lehetőségek.

3. Új kórházi beutalási rend lépjen életbe.

4. Szűnjön meg a pszichiátriai rehabilitáció kiszakítása a szakellátás egészéből.

A MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA
AZ OPNI BEZÁRÁSA ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM EDDIGI LÉPÉSEINEK A  PSZICHIÁTRIAI BETEGELLÁTÁSRA GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁSAI ÜGYÉBEN

Magyarországon a pszichiátriai betegek ellátásának feltételei az utóbbi évtizedekben más betegcsoportokhoz képest sokkal rosszabbak voltak, amit a szakpolitikusok is elismertek. Miközben az Európai Unió – felismerve ennek egyre növekvő gazdasági kihatásait -
a lelki egészség megőrzését, helyreállítását kiemelt fontosságúnak értékelve ezek feltételeinek javítását kiemelt feladatnak tekinti, aminek érdekében külön projektek indultak, hazánkban ezzel éppen ellentétes tendenciák érvényesülnek, amelyek az egészségügy átalakításának eddigi szakaszában is jól nyomon követhetők. 

1. Az OPNI jogutód nélküli megszüntetése

1.1.  a főváros és Pest megye pszichiátriai betegellátásának feltételeit jelentősen rontja: Az Egészségügyi Miniszter április 1-i hatállyal az OPNI 849 ágyából 622 ágyat a Semmelweis Egyetemre, az OITI-be, hat fővárosi és egy Pest megyei kórházba helyezett át, míg 227 ágyat megszüntetett. Mivel a befogadó intézmények még (?) nem képesek a részükre „kiutaltâ€? kapacitások és személyzet fogadására, a megmaradó – jelenleg már csak 409 ágyon – továbbra is az OPNI-ban folyik a betegellátás (ennek finanszírozása azonban még kellően nem tisztázott). Az előkészítetlen áttelepítés miatt:
  Katasztrófával fenyegetően kaotikus a beteg-beutalási rend.
 Még mindig 74 olyan krónikus pszichiátriai beteg sorsa bizonytalan, akik pszichiátriai betegotthoni elhelyezésre várnak hosszú ideje (akár több év óta), és erre nincs lehetőség. A megszüntetett kórházi ágyak kompenzációjaként nem növelték a krónikus betegek ápolására szolgáló – a szociális szférához tartozó – betegotthoni ágyak számát.
  Még most is teljesen bizonytalan az OPNI több osztályának, az ott ellátott betegeknek és ott dolgozó szakembereknek további sorsa.
 Ellátás nélkül maradhat nagyon sok drogbeteg, mert a főváros budai oldalán csak az OPNI-ban működött drogosztály és drogambulancia.
 Nem biztosított nagyon sok olyan gyermekpszichiátriai beteg ellátása sem, akiket eddig az OPNI Gyermekpszichiátriai osztálya látott el. Nem megoldott az akut szkizofrénia, drogfüggőség, önsértő vagy heteroagresszív magatartás, öngyilkossági kísérlet miatt kezelendő serdülők pszichiátriai fekvőbeteg ellátása sem, amely emberi jogi és szakmai szempontok alapján speciális osztályt igényelne.

2. az országban folyó pszichiátriai betegellátás színvonalát az OPNI jogutód nélküli megszüntetése közvetlenül, és áttételesen jelentős mértékben negatívan befolyásolja:

 Megszűnik egy gyógyítási centrum, amelyben olyan speciális profilokkal rendelkező osztályok, részlegek működtek, melyek az országban máshol nem vagy csak nagyon kevés helyen működnek hasonló színvonalon (pl. evési zavarok, terápia-rezisztens depressziók, pszichoterápia).
 Megszűnik egy magas szintű oktatási és kutatási centrum, amely a jövő szakemberképzésében jelentős szerepet játszik.
 Megszűnik a pszichiátria szakma sajátosságai miatt szükséges szakmai-szervezési-módszertani feladatokat ellátó, a szakmát integráló intézmény. A pszichiátriának országos intézete majdnem minden fejlett (pl. az USA-ban a National Institute of Mental Health) és kevésbé fejlett országban van.

Az eddigi intézkedések országosan is sújtják a pszichiátriai betegek jövőbeli ellátását:

I. Az aktív pszichiátriai ágyak elosztása olyan anomáliákat mutat, ami egyértelműen sérti az ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés alkotmányos elvét: 10.000 lakosra a Nyugat-Dunántúli Régióban 1,98 aktív pszichiátriai ágy jut, míg a Dél-, illetve Észak-Alföldiben 3,74 és 3,73, Vas megyében 1,11 – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,91; az egyes osztályok között még nagyobbak az eltérések.
II. Az ágyszámok felosztásában több olyan osztály szerepel, amely nem létezik (Veszprém, Baranya Megyei Kórház), valamint számos olyan osztály „kapottâ€? pszichiátriai aktív ágyat (pl. Kalocsa, Sátoraljaújhely), ahol az ellátás feltételei hiányosak, és több jól működő osztály (pl. egyetemi klinikák, Kecskemét, Kaposvár) aktív ágyszámát jelentősen redukálták.
III. A pszichiátriai betegellátás optimális működtetése csak az aktív, rehabilitációs és krónikus fekvőbeteg ellátás, a járóbeteg-szakellátás és a pszichiátriai betegek speciális szociális ellátásai (közösségi ellátások, bentlakásos intézmények stb.) komplex rendszerként kezelésével lehetséges, ehhez képest:
 A pszichiátriai fekvőbeteg-ellátó kapacitás többségét kitevő krónikus és rehabilitációs ágyak „eltűntekâ€? a krónikus és rehabilitációs ágyak címke nélküli masszájában, és várhatóan ezek számáról sem a reális szükségletek alapján döntenek a különböző lobbik.
 Ágyszám leépítések kapcsán: a mintegy 4000 aktív felnőtt pszichiátriai ágyból 3049 maradt – ez 24 %-os csökkentés. Jelenlegi ismereteink szerint ezt nem kompenzálta a pszichiátriai rehabilitációt szolgáló ágyak növekedése
 Nem látszik egyelőre, hogy a megszűnő kórházi ágyak kompenzációjaként a krónikus pszichiátriai betegek ápolására szolgáló szociális intézményi helyek száma emelkedne, holott az igényekhez képest ez eddig is rendkívül alacsony volt, és irreálisan hosszú volt a várakozási idő, valamint a várólista.
 A pszichiátriai járóbetegellátás zömét végző gondozók finanszírozását április 1-től jelentősen csökkentették.
IV. A rezidensképzés támogatásának tervezett megszüntetése a pszichiátriában az ellátást ellehetetlenítő mértékű szakorvoshiányt eredményezhet, mivel ez már eddig is hiányszakma volt.

A jogszabályalkotás során (dobozdíj, vizitdíj, napidíj, stb.) nem vagy csak részlegesen vették tekintetbe a pszichiátriai betegségek sajátosságait, így az eddigi intézkedések következtében várható, hogy a betegek jelentős része ellátatlanná válik, növeli a hajléktalanok, bűncselekményeket elkövetők és öngyilkosok számát. (Erre vonatkozó „modellkísérletâ€? több országban történt már a korábbi évtizedekben.)

A Magyar Pszichiátriai Társaság az egészségügyi reform deklarált alapelveivel egyetért, azokat a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja. A kivitelezés kapcsán tapasztalható és várható anomáliák megelőzésére az elmúlt időszakban is többször ajánlottunk szakmai segítséget, amit a döntéshozók érdemben nem vettek igénybe. A pszichiátriai átszervezés és az OPNI bezárása vonatkozásában a médiában megjelent, illetve elhangzott nyilatkozatok, amelyek arra utaltak a hivatalos szervek (hatóságok vagy intézetek) részéről, hogy szakmai testületekkel előzetes egyeztetés történt, csúsztatások vagy valótlanok. Döntés előtt soha semmilyen érdemi megbeszélés nem volt, legfeljebb bizonyos elosztási adatokhoz kérték ki a Pszichiátriai Szakmai Kollégium vagy szakemberek véleményét, de javaslataink nem kerültek megvalósításra.

Össztársadalmi érdek, hogy a lelki egészség kérdését és a lelki betegségek megelőzésének és kezelésének kérdéseit mind gazdasági, mind népegészségügyi jelentősége miatt kiemelt prioritásként kezeljük, hasonlóan a szív és érrendszeri, a daganatos valamint a gyermekkori megbetegedésekhez.

A szakma által korábban kidolgozott programnak (LEGOP) és az abban javasolt szakmai megoldási módoknak - a társadalmi vitát követően - be kellene épülniük az egészségügyi reform folyamatába, az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe. Egy ilyen program kidolgozására és alkalmazására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egészségügyi Minisztérium határidővel ellátott megállapodást kötött és a Minisztérium kötelezettséget vállalt. A program megvalósítása mai napig nem teljesült.

A pszichiátriai ellátásban kialakult krízishelyzet megoldására és az ellátási zavarok súlyosbodásának megelőzésére konkrét javaslataink lennének.

A felelősségteljes párbeszéd eddigi hiánya ellenére továbbra is elsősorban együttműködési készségünket ajánljuk, azonban a pszichiátriai betegek jelentős érdeksérelme miatt – betegszervezetekkel közösen – Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és nemzetközi fórumokhoz is fordulunk.

A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöksége