dec. 5, 2007
Otthonszülés: feltételek és lehetőségek
Az elmúlt időszak sajnálatos eseményei újult erővel hozták felszínre az otthonszülés problémakörét, ami egyébként is a nőgyógyászi szakma egyik legvitatottabb kérdése az elmúlt 10 évben. Mára egyértelműen láthatóvá vált, hogy a kórházon kívüli szülésre határozott igény van, a szülő nők egy része szívesen él(ne) e lehetőséggel. Magyarországon az otthonszülésnek van már hagyománya, azonban egyáltalán nincsenek meghatározva az otthonszülés feltételei. E kérdéskör áttekintésére vállalkozott a „Kórházon Kívüli Szülés Lehetőségei Szimpóziumâ€?.
A szakmai rendezvényt a Fővárosi Önkormányzat Péterfy S. Utcai
Kórház-Rendelőintézet, a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, a
Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és a Pest Megyei
Flór Ferenc Kórház kezdeményezték.
Érdemes végiggondolni – természetesen a részletes szakmai
szabályozásnak nem elébe vágva –, hogy mik lehetnek azok a sarkalatos
témakörök, amiket a feltételrendszer kialakítása során feltétlenül
érinteni kell:
Az egyik legalapvetőbb dolog a kórházon kívüli szülésre alkalmas
hölgyek kijelölése. Be kell látni, hogy nem minden szülő nő esetében
lesz lehetőség az otthonszülésre, vannak olyan esetek – pl.: a magzat
rendellenes elhelyezkedése („farfekvésâ€?), ikerterhesség, korábban a
méhen végzett műtét, téraránytalanság (nagy magzat egy kis termetű
szülő nőnél) –, amik automatikusan kizárják az érintetteket e
lehetőségből. Mindemellett fontos észrevenni, hogy ezek a feltételek a
szülő nők csak egy kis részét érintik.
A második fontos dolog egy megfelelően felkészült és elérhető
háttérkórház rendelkezésre állása. Háttérkórház olyan fekvőbeteg
ellátással foglakozó intézmény lehet, aki önkéntesen vállalja e
kötelezettséget, megfelelő technikai felkészültséggel és személyzettel
rendelkezik (pl.: van szülészeti osztálya) és a tevékenységhez
szükséges folyamatos rendelkezésre állást vállalni tudja (hiszen egy
szülés bármikor megindulhat). A megfelelő elérhetőség azért központi
kérdés, mivel a szülés során felmerülő bármilyen probléma esetén nagyon
rövid idő alatt kell segítséget nyújtani. Ennek érdekében várhatón
meghatározzák majd azt a maximális távolságot (időben vagy
távolságban), amin belül a háttérkórháznak elérhetőnek kell lennie,
illetve vizsgálják majd, hogy a beszállításhoz szükséges mentőszolgálat
is elérhető-e az adott helyen.
Otthonszülést csak az arra felkészült szakemberek vezethetnek le.
Otthonszülés levezetésére csak olyan orvosok és szülésznők
vállalakozzanak, akik szakmailag felkészültek és képesek csapatban
dolgozni. A szakmai felkészültség szerepe elsősorban az, hogy egy
esetlegesen bekövetkező problémát kellő időben felismerjenek, így – ha
szükséges – időben tudjanak (például kórházi) segítséget igénybe venni.
A „Kórházon Kívüli Szülés Lehetőségei Szimpóziumâ€? során külföldi
előadók számoltak be a nemzetközi tapasztalatokról és gyakorlatról. A
Hollandiából érkezett előadó arról számolt be, hogy náluk a szülések
közel 30 százaléka otthoni körülmények között zajlik le, és az
egészségbiztosító a kialakított feltételrendszernek megfelelő nőket
kifejezetten bátorítja a lehetőség kihasználására. Ez elsőre kicsit
furcsán hangzik, pedig az ok rendkívül egyszerű: a megfelelő feltételek
és körülmények között jól levezett otthonszülés lényegesen kisebb
kiadással jár a társadalombiztosítási kassza számára.
A magyar származású svájci szülészprofesszor egy érdekes, Svájcban
használt „köztesâ€? megoldást mutat be. Ennek lényege, hogy a nőgyógyász
rendelője mellett van egy „szülészeti rendelőâ€? is – ami sokkal inkább
egy hotelszobához hasonlít, mint egy orvosi helyiségre –, ahol a
szülések nem klasszikus kórházi körülmények között, de mégis kvázi az
ellátórendszeren belül történnek.
A szimpóziumon bemutattak egy olyan, szintén az otthonszüléshez
szükséges – egyelőre még csak Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc
Dél-Pesti Kórházában meglévő – szakmai kezdeményezést, aminek során a
megfelelően felkészített szülésznők kórházi körülmények között, de
önállóan (közvetlen orvosi részvétel nélkül) vezetnek le szüléseket.
További magyar jellegzetesség a császármetszések nemzetközi
összehasonlításban is magas aránya, aminek egyik feltehető oka a
felkért szülések (azaz amikor a nő egy bizonyos kiválasztott orvosnál
szül) több mint 90 százalékos aránya. A nemzetközi tapasztalatok
szerint felkért szüléseknél előfordulhat, hogy a szülések megindulás
miatt az adott orvosnál „túlterheltségâ€? alakul ki, ami miatt adott
esetben hamarabb dönt az orvos a szülés könnyebben és gyorsabb
lefolyását jelentő műtéti befejezése mellett. A skandináv országokban
például gyakorlatilag ismeretlen a felkért szülés fogalma, minden
szülést az éppen ügyletes orvos vezet le. Németországban miközben az
orvosválasztás és a terhesgondozás hasonló rendszerben történik mint
nálunk, a szülés levezetése a kórház ügyeletes orvosa által történik,
aki azonban azonnali részletes tájékoztatást kap (pl. telefonon) a
gondozó orvostól és a finanszírozást is a gondozó orvos kapja!