A nagy átfogó jellegű vizsgálatok közül az egyikben a szerzők a közép-európai régió nyolc országában vizsgálták 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek és serdülők veszélyeztetettségét, mivel újabb felmérések szerint a gyermekkorban kezdődő 1-es típusú diabétesz még napjainkban is korai szív- és érrendszeri szövődményekkel, valamint korai – 20-39 életév közötti – halálozással jár. A felmérés rámutatott arra, hogy a modern inzulinok és vércukormérő eszközök jó elérhetősége ellenére az anyagcsere-kontroll a gyermekek többségében messze elmarad a kívánatos szinttől.
Egy másik itt bemutatott klinikai vizsgálatban a cukorbeteg-gondozásban és kombinált orális gyógyszeres kezelésben részesülő 2-es típusú cukorbetegek kezelési célérték elérési arányát vizsgálta. Az eredmények szerint sajnos az érintett betegek több mint háromnegyede nem érte el a célértéket, de a szakemberek bíznak benne, hogy további, hatékony orális kezelés remélhetőleg a betegek nagyobb arányában eredményezi majd a kezelési célérték elérését és fenntartását.
Az átfogó vizsgálatok közül végezetül érdemes még kiemelni az egyes új típusú analóg inzulinok (a természetes humán inzulin biotechnológiai módszerekkel módosított változatai) első alkalmazásának tapasztalatait összegzőt. Az első eredmények szerint az alkalmazott inzulin terápia hatékonyan javította az anyagcserét, beállítása a napi gyakorlatban gyorsan és biztonságosan megvalósítható, de az eredmények egyben felhívták a figyelmet a megfelelő dozírozás fontosságára is.

Az idei kongresszuson kiemelt figyelmet kaptak a genetikai jellegű kutatások is. A figyelem nem véletlen, hiszen a betegség kialakulásának pontos genetikai háttere még nem ismert, pedig a gyors terjedés és az élethosszig tartó kezelés szükségessége miatt a genetikai háttér pontos ismerete nagy előrelépést jelent a prevencióban és kezelésben egyaránt.

Napjainkra a belgyógyászatnak számos specifikus részterülete alakult ki, viszont a diabéteszben számos kérdés komplex megválaszolása szükséges, így az MDT évek óta tudatosan vállalkozik a belgyógyászati „reintegrátorâ€? szerepére. A mostani alkalommal a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társasággal a szövődmények (veseszövődmények) mérési kérdéseit, a Magyar Klinikai Vizsgálatszervezők Társaságával pedig a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos témákat tárgyalták meg.
A Magyar Cardivascularis és Intervenciós Radiológus Társasággal és a Magyar Angiológiai és Érsebész Társasággal közös szimpóziumon pedig a kritikus alsóvégtagi problémákat járták körbe a hazai és nemzetközi előadók.

A Magyarországon jelenleg vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedések esetében bár már maga a diabéteszes állapot is a legkomolyabb kockázatot jelenti – egy cukorbeteg rizikója megegyezik egy már infarktuson átesett emberével –, a betegség pedig gyakran társul egyéb, további kardiovaszkuláris rizikót jelentő betegségekkel. Ha ezek együttesen jelentkeznek, akkor sokszor már metabolikus-szindrómáról beszélhetünk (tünetei az emelkedett vérnyomás, különféle vérzsírszint eltérések, csökkent cukor tolerancia (IGT), elhízás).
E kórkép előfordulási gyakorisága Magyarországon eddig még nem volt pontosan ismert, az első reprezentatív hazai vizsgálatot is a kongresszuson mutatták be. A több mint 2000 főn végzett, reprezentatív kutatás szerint a metabolikus szindróma életkor szerint standardizált prevalenciája (előfordulása) a 20-69 évesek körében az ún. ATPIII-as kritériumrendszer (a tünetek, az eltéréseket és a határértékek egységes nemzetközi rendszere) szerint férfiaknál 26%, nőknél pedig 24,1% volt. Azaz a felnőtt lakosság kb. egynegyede érintett a kórképben, miközben az orvosok által már korábban ismert esetek aránya csupán 7,8% volt a férfiaknál, illetve 6,1% a nőknél.

Az MDT az országban és a régióban egyedülállóan nemzetközi szakmai díjat alapíthatott 2002-ben. A magyar származású Somogyi Mihály professzornak emléket állító Somogyi Díjat (Somogyi Award) kétévente ítélik oda, az idei díjazott Simon Heller professzor (University of Sheffield, Anglia) lett.
A konferencián két új tiszteletbeli tagot is köszöntöttek. Az egyikük a magyar származású, jelenleg Bostonban élő Orbán Tihamér, a másikuk pedig a kassai egyetem magyarul is tökéletesen beszélő tanára, Rácz Olivér. Természetesen mindhárom elismert szakember előadást is tartott.

A konferencia szervezői – a hagyományoknak megfelelően – gondoltak az érintettekre és a betegszervezetekre is. A tudományos program részeként civil szervezeti fórumot is rendeztek, a betegszervezeti tagok és képviselők pedig jelképes részvételi díj ellenében vehettek részt a konferencián.