A kiállítás vezérfonala a Mediciek és a város közti kapcsolat. Firenze a 15. század elejétől két évszázadon át olyan művészeti virágzást élt meg, amely Itáliában és egész Európában szinte páratlan volt. Ennek létrejöttében meghatározó volt, hogy a 15. századtól gazdasági vezető szerepet betöltő, majd politikai vezető szerephez jutó Medici család rendkívül élénk érdeklődést mutatott a művészetek iránt. Környezetükben majd udvarukban a korszak legnagyobb festői, szobrászai, építészei, ötvösművészei alkottak, és művészetpártoló tevékenységüknek köszönhetően a humanizmus és a reneszánsz szépségeszmény fellegvárává tették Firenzét.  Firenze ebben a két évszázadban a reneszánsz szülőhazája, művészeti nagyhatalom. A kiállítás gazdag válogatással, a szépség megannyi arcát megmutatva, ennek a legnemesebb értelemben vett nagyhatalmi státusznak a tanúbizonyságait vonultatja fel.
 A kiállítás anyaga a bemutatott időszakban alkotó legrangosabb mesterek műveit különféle műfajokban reprezentálja: festmények (Fra Angelico, Andrea del Castagno, Fillippo Lippi, Filippino Lippi, Sandro Botticelli, Andrea Mantegna, Agnolo Bronzino, Giorgio Vasari), rajzok (többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo), szobrok és domborművek (Ghiberti, Donatello, Luca della Robbia, Benvenuto Cellini) is láthatóak lesznek a bemutatón. Mindezek mellett számos különleges alkotás segítségével ismerhetik meg a látogatók a Medici család életét: a család tagjait ábrázoló portrék, a korabeli Firenze mindennapjait megjelenítő festmények, miniatúrákkal díszített kódexek, híres firenzei épületek korabeli modelljei, selymek, mintás bársonyok, falikárpitok, korabeli viseletek, páncélok, a bútor-, az ötvös-, a kerámia-, az üvegművesség remekei, féldrágakövekből készült intarziák, az udvari kultúra emlékei, botanikai ábrázolások, és a Mediciek által az Alpokon túlról, sőt Afrikából, Ázsiából gyűjtött műtárgyak egyaránt érkeztek a budapesti tárlatra.

A kiállítás koncepciójának alapját az a különbség adja, amely a Mediciek szerepét illetően a két évszázadot, a quattrocentót és a cinquecentót elválasztja egymástól. A 15. században ők a városállam egyik leggazdagabb kereskedő és bankárcsaládja, amely meghatározó politikai befolyását címben, rangban még nem juttatja kifejezésre. A 16. században  vezető szerepük nyílttá, hivatalossá válik, spanyol Habsburg támogatással Firenze hercegei, majd Toszkána nagyhercegei lesznek, a család pápákat és uralkodókat ad.
A kiállítás a két évszázadot szimmetrikusan két nagy részben mutatja be. Az első időszakkal (quattrocento) foglakozó rész a kereskedő és bankárcsalád vállalkozásairól, gazdasági megerősödéséről ad képet, majd a Cosimóval kezdődő felemelkedésüket mutatja be, azt az időszakot, amikor már hatalmuk megszilárdítását nagy hatású kulturális művészetpártolással párosították. Ennek a korszaknak legjelentősebb képviselője az il Magnificónak (fenséges) nevezett Lorenzo, akinek irányítása alatt Firenze Itália művészeti és kulturális fővárosává és politikai stabilizáló erejévé vált. Az első rész utolsó szakasza a család művészetpártoló, mecénási tevékenységének a művészeti életre tett hatását és az ekkor született alkotásokat mutatja be.
 A második, a cinquecentónak szentelt rész első szakaszában a család hírnevét tovább erősítő, a dinasztiából kikerülő pápákat (X. Leó, VII. Kelemen), uralkodókat (Medici Katalin, Medici Mária), és a nagyherceggé vált Medicieket ismerheti meg a közönség, és átfogóan azt az időszakot, amikor a család egész Toszkánára kiterjesztette a hatalmát. Ekkor bízza meg I. Cosimo a későbbi múzeumnak helyet adó Uffizi építésével Giorgio Vasarit és alapítja meg a Képzőművészeti Akadémiát.  Végül a Mediciek színes, fényűző udvari életéről kap képet a látogató.

A kiállítás a humanizmust és a reneszánsz művészetet pártoló Hunyadi Mátyás trónralépésének 550. évfordulóján nyílik, ezzel indítva a Reneszánsz Évhez kapcsolódó kiállítások sorát.

 A múzeum, a nagyobb kiállításoknál már megszokott módon önálló honlapot hozott létre,  www.mediciek.hu címen.