ápr. 5, 2008

2008. március 12. Budapest

A szelén a periódusos rendszer 34. eleme, mára kiderült, hogy nélkülözhetetlen nyomelem, habár adagolása továbbra is csak mikrogrammnyi mennyiségekben lehetséges és szükséges. Jellemző, hogy a század elején még erősen mérgező vegyületnek tekintették. A szelén többek között az antioxidáns védelemben és a pajzsmirigy hormon metabolizmusban résztvevő enzimek alkotóelemeként fontos szerepet tölt be a szervezet működésében. A szelén a talajban változó mennyiségben található meg.
 Az emberi szervezetben mintegy 3-14 mg szelén található. Ennek többsége a vesében, májban, hasnyálmirigyben, herében, szívizomban raktározódik. A szelén az antioxidáns hatású glutation-peroxidáz enzim nélkülözhetetlen összetevője, hiányában ugyan termelődik az enzim, de feladatát nem képes ellátni. Súlyos hiányállapotban Keshan betegség (endémiás szívizomgyengülés) alakul ki. Szelén-hiányban elégtelen lehet a szív- és vázizomszövet működése is, valamint fokozódik a kadmium és az ólom toxicitása.

 Clark és kollégái 1996-ban végzett mérföldkőnek számító vizsgálatuk eredményeként, amely a szelén szerepét vizsgálta a rák kockázatának csökkentésében, a szelén jelentőségének megítélése az emberi szervezetre gyakorolt hatásában megnőtt.
 A szelén szükséges a megfelelő agyműködéshez, a pajzsmirigy és az immunrendszer működéséhez is. Úgy tűnik, hogy kulcsfontosságú tápanyag a különböző vírusok kifejlődése elleni védelemben, mint amilyen az influenza, a paralízis és a HIV vírus. Régóta köztudott fontos szerepe az állatok sikeres szaporodásában, ám a szelén szükséges az emberi spermiumok növekedéséhez és motilitásához is, és csökkentheti a vetélés és a preeclampsia kockázatát. Meggyőző epidemiológiai bizonyítékok támasztják alá, hogy a szelén csökkenti a rák kockázatának előfordulását, különösen a prosztatarákét.
 A szelénszint csökkenése esetén (<0,57 mmol/l)  az akut myocardiális infarktus esélye 2,1, a fatális stroke-é pedig 3,2-3,7. Magyarország talajai szelénben szegények, ami a magyar populáció hiányos szelén-ellátottságához vezet.
 A szelénhiány gyorsan és viszonylag egyszerűen kiküszöbölhető szelénben természetesen gazdag élelmiszerek, vagy megfelelő technikák segítségével (pl. takarmányozási eljárások az állattenyésztésben, talajdúsítások a növénytermesztésben) megnövelt mennyiségű szelént tartalmazó hagyományos élelmiszerek, esetleg étrend-kiegészítők fogyasztásával. A szelénpótlásra csak a szerves-szelén alkalmas, melyhez ma már jóminőségű étrend-kiegészítők állnak rendelkezésre.
 A sejtek anyagcseréjének mellékterméke a humán szervezetben a szabadgyökök. Az antioxidánsok jótékony hatásuk révén közömbösítik ezen szabadgyököket. Az antioxidánsok a szabadgyökök elliminálását végzik az ondófolyadékbanban (Szelén, C-vitamin, E-vitamin, Karnitin stb.). Állatkísérletekben (radioaktív szelén injektálása után) a vesék mellett a herék és mellékherék tartalmazzák a legtöbb szelént. A szelén a zavartalan férfi reprodukciós működéshez szükséges mikroelem. Szerepe az antioxidáns védekező rendszerekben játszik fontos szerepet. Abszolút hiánya esetén a spermiumtermelés zavara következhet be, valamint szerepet játszik a prosztata rosszindulatú megbetegedésének kockázatnövekedésében.
 Tekintettel arra, hogy a szelén aktivitása csökken krónikus és végállapotú veseelégtelenségben, a predializált és dializált betegeknél az oxidatív stressz okozta károsodás mértéke megnő. Ez dializált betegeknél a kardiovaszkuláris kockázat növekedésben, a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságának növekedésében és a jelentős kardiovaszkuláris halálozási arányban is kimutatható, a nem dializált betegekhez képest. Ezért a szelén vesztés okozó tényezők kimutatása és hatásuk csökkentése, valamint a szelén szükséges pótlása igen fontos kérdés dializált betegekben.
Krónikusan hemodializált betegeknél igazolták, hogy a csökkent szelén koncentráció fokozza a depressziót, amelyet a szelén pótlás eredményesen volt képes befolyásolni.
Az eddigi vizsgálati eredmények alapján vesepótló kezelésben részesülő betegekben a szelén pótlás szükségességével kapcsolatban ma már egyértelmű igen válasz adható.
         A szelén bevitel csökkenése a népbetegségnek számító pajzsmirigy betegségekkel is kapcsolatban van. Hazánkban a nemzetközi felmérések mind a szelén  alacsony szérum szintjét (59 ug/l), mind a pajzsmirigy  betegségeinek magas prevalenciáját (1,5/000/év) igazolták. A pajzsmirigy autoimmun-gyulladása olyan szervspecifikus betegség, amelynek létrejöttében az immungenetikai tényezők mellett  környezeti faktorok  játszanak  oki szerepet. A betegség kialakulásában antitestek felelősek. Ezen antitestek képződésének befolyásolásra azonban eddig  nem állott rendelkezésünkre hatásos gyógyszer. Csak az utóbbi évek kísérletei vetették fel annak lehetőségét, hogy a szelén előnyös lehet az pajzsmirigy autoimmun-gyulladásának terápiájában.