dec. 5, 2007

A Magyar Tudományos Akadémia akadémikusaiból álló szakmai zsűri értékelése alapján immár ötödik alkalommal adták át a rangos szakmai elismerést jelentő Sanofi-Aventis Magyar Kutatási Díjat, illetve hatodik alkalommal a Sanofi-Aventis Életműdíjat és Szakmai Díjakat a legkiválóbb fiatal hazai kutatóknak és egészségügyi szakembereknek.

A Sanofi-Aventis és a hozzá tartozó Chinoin az egyik leginnovatívabb gyógyszeripari vállalat Magyarországon. A vállalat 2003-ban hozta létre Magyar Kutatási Díjat a fiatal magyar kutatónemzedék kémia, molekuláris biológia, farmakológia és gyógyszerészeti területen elért jelentős tudományos eredményeinek elismerésére. A Sanofi-Aventis csoport a világon mindenhol, így Magyarországon is kiemelkedő helyet foglal el a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak számát, és az innovációra költött forrásokat illetően, s az idén ötödször kiosztott díjakkal a vállalat saját K+F tevékenysége mellett a magyar kutatók szakmai munkáját is támogatja.
A Sanofi-Aventis Magyar Kutatási Díjat a szakmai zsűri idén Dr. Nyerges Miklósnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszéki Kutatócsoportja munkatársának ítélte oda. A győztes pályamunkában újonnan feltárt és leírt kémiai átalakítások elsősorban a biológiailag aktív molekulák szintézisével foglalkozó heterociklusos kémikusok számára jelenthetnek közvetlen segítséget, hiszen ezáltal bonyolult új szerkezetek, esetenként a kombinatorikus kémia eszközeivel is könnyen szintetizálhatók lehetnek.
A Magyar Kutatási Díj átadásával egy időben sor került a szintén 2002-ben alapított Sanofi-Aventis Életműdíj, illetve a Sanofi-Aventis Szakmai Díjak idei átadására is. Az Életműdíjat az egészségügyben dolgozók közösségének javaslata alapján olyan szakemberek kaphatják meg, akik országosan elismert, iskolát teremtő, gyakorlati és szervezőmunkát fejtenek ki. A Sanofi-Aventis Életműdíjával idén Prof. Dr. Édes István kiemelkedő szakmai kutatómunkáját ismerték el, személyében ezúttal a tiszántúli kardiológiai nemzetközi ”motorját” jutalmazta a zsűri. /Édes professzor szakmai munkásságáról bővebb információt a mellékelt háttéranyag tartalmaz./
A Sanofi-Aventis Szakmai Díjat olyan, 45 évnél fiatalabb pályázók nyerhetik el tudományos dolgozatukkal, megjelenés előtt álló publikációjukkal, akik a diabetológia, onkológia, aterotrombózis, és a hypertónia területén végeznek előremutató kutatásokat. A szakmai zsűri idén két pályamű tulajdonosának ítélte oda a Szakmai Díjat.
Jost Norbert László, a Szegedi Tudományegyetem kutatójának eredményei nagyban hozzájárulnak a nagyobb gyógyszerbiztonsághoz: kutatásai a szívritmuszavarok jobb megértéséhez, a lehető legjobb ritmuszavarokat kezelő gyógyszerek teszteléséhez nyújtanak óriási segítséget az orvostudománynak és a gyógyszeriparnak. Kutatásainak célja az volt, hogy a gyógyszerek hatására ne léphessen fel súlyos szívritmuszavar, és ezt már a gyógyszerkutatás korai fázisában ki lehessen mutatni.
Döme Balázs, az Országos Korányi Tbc-, és Pulmonologiai Intézet kutatója az úgynevezett „nem-kis-sejtesâ€? tüdőrák kialakulása és bizonyos egyéb csontvelő-eredetű sejtek megjelenésével és számával kapcsolatos kutatásairól megjelent cikkeivel nyert, amelyek a fenti folyamatok biokémiai, illetve patobiokémiai részleteit tárgyalják. Ez a kutatási és terápiás irány az utóbbi években vált kiemelt fontosságúvá - a fent leírt sejtek abban játszanak fontos szerepet, hogy a rák áttételei megfelelő vérellátást szerezzenek és ezáltal növekedjenek. Az orvostudomány ma már rendelkezik a tumorok érellátásának kialakulását megakadályozó gyógyszerekkel, amelyek hatása így közvetlenül is mérhetővé vált.
„Egészségügyi kezdeményezésâ€? kategóriában saját szakmai területükön kiemelkedő szakápolók, gyógytornászok vagy teamek pályázhattak Szakmai Díjra, akik szűrővizsgálatok elvégzésében, feldolgozásában hoztak létre új, pozitív gyakorlatot. Borsos Ildikó, a Hódmezővásárhelyí Kórház gyermekszakápolója, győztes pályázatában kiskorú, túlsúlyos, hypertoniás (magasvérnyomásban szenvedő) gyerekek vizsgálatával foglalkozik, munkája középpontjába a táplálkozás és a betegség kialakulása közti kapcsolatot állította. Páciensei táplálkozási szokásai, s rizikófaktoraik feltérképezése során gyakran riasztó adatokkal találkozott – gyermekkorú betegei között például kiemelkedően magas, 89%-os volt a stressz oldására alkoholt fogyasztó páciensek aránya.