A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 70%-át okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. (A legújabb statisztikák szerint a gondozók 40-75%-a  jelentős pszichológiai betegséggel küzd,  és 15-32%-a depresszióval.)

Egy gyakori tévhittel ellentétben, a demencia (szellemi hanyatlás) nem az öregedési folyamat természetes velejárója; ez egy betegség, amely ráadásul pusztító hatással van a beteg egész családjára.

A legújabb adatok szerint jelenleg több mint 35 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak. Világszerte évente 4,6 millió új beteget regisztrálnak. 7 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet. Az előrejelzések szerint  a betegek száma 20 évente megduplázódik,  2030-ra eléri a 65,7 milliót, 2050-re 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember áldozatává válik a betegségnek.

Az Európai Unióban évente 1,4 millió új demencia esetet regisztrálnak. 24 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet. Európában 7,3 millióra, ebből Magyarországon 160.000-re tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse -, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség.

Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

Az Alzheimer-kór nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határai, így bárki, „áldozata” lehet a gyógyíthatatlan kórnak.

A lista hosszú, csak néhány „áldozat” az ismertebb személyek közül:

Kant, Jonathan Swift, Robert Graves, Somerset Maugham, Stendhal, Iris Murdoch, Terry Platchett, Maurice Ravel, Frank Sinatra, Helmut Zacharias, Thomas Dorsey, Perry Como, Charlton Heston, Charles Bronson, Annie Giardot, James Doohan, Edmund O'Brien, Arthur O”Connell, Norman Rockwell, Rita Hayworth, Geraldine Fitzgerald, William Hanna, Peter Falk, Sugar Ray Robinson, Leónidas da Silva, Winston Churchill, Henry Ford, Cyrus Vance, Adolfo Suárez, Ronald Reagan, Margaret Thachter.

Az Alzheimer-kór magyar "áldozatai" között is ugyanúgy megtalálható a tudós, a kutató, az orvos, a filozófus, a szociológus, az író, a diplomata, a mérnök, az építész, a tanár, a nagyvállalati igazgató, a színigazgató, a Nóbel-díjas Harsányi János professzor, Mészöly Miklós az író és a világhírű "magyar legenda", Puskás Ferenc is.

Az Alzheimer Világnap célja

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 77 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

A Világnapon Társaságunk össztársadalmi szinten kívánja ráirányítani a figyelmet az Alzheimer-kórra és a demencia más formáira.

Fővédnök:  Prof. Dr. Hámori József, az MTA alelnöke
Védnökök:  Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke
    Prof. Dr. Rajna Péter egyetemi tanár, az MTA doktora
    Benkó Sándor, egyetemi tanár, a Benkó Dixieland Band vezetője
    Dr. Cseri Miklós, a Magyar Rotary kormányzója

Az Európai Parlament 1996-os és 1998-as állásfoglalásai, a Párizsi Nyilatkozat (2006), az Európai Alzhemer Szövetség Állásfoglalása (2007), az Európai Bizottság Uniós Egészségügyi Stratégiája (2007), a Dementia in Europe YearBook (2007), az EU Konferencia Állásfoglalása Az Alzheimer kór elleni, európai akciós terv létrehozásáról (2008), a Nemzetközi Alzheimer Társaság Globális Alzheimer Charta (2008), az Európai Parlament Alzheimer Nyilatkozata (2008), az EU Tanács Munkaprogramja (2008), az EU Versenyképességi Tanács Következtetései (2008), a Dementia in Europe Yearbook (2008), az EU Bizottság javaslata Az Alzheimer-kór és más degeneratív idegrendszeri betegségek elleni küzdelemről (2009), az ENSZ Egyezmény A fogyatékossággal élő személyek jogairól (2006), a XCII. Törvény A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv kihirdetéséről (2007), az OEP Alzheimer-típusú demencia terápiájának finanszírozási koncepciója (2008), az Idősügyi Nemzeti Stratégia tervezet (2009), az Országos Lelki Egészség Program (2009) alapján:

Felhívjuk a kormányzat figyelmét a következőkre:

· az Alzheimer-kór napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi-szociális-gazdasági kihívása;

· az idős emberek godozásának-ápolásának legfőbb oka az Alzheimer-kór

· a legtöbb ápolást igénylő Alzheimer-betegek közvetlen ápolási költségei meghaladják a szívbetegség, a rák és a stroke együttes ápolási költségeit; az EU-ban ez betegenként 21 ezer eurót, közel 6 millió forintot jelent, és e költségek 56%-át az informális ellátás ára teszi ki (az informális ellátás költsége a beteg hozzátartozói vagy barátai által végzett és nem megfizetett ellátás, ápolás és gondozás költsége);

· az Alzheimer-kór "áldozatainak" még a betegség ellenére is megmaradnak az emberi értékei és az emberi méltósága, így ugyanazt az egészségügyi-szociális támogatást, ellátást igénylik és érdemlik, mint más betegtársaik;

Felszólítjuk a kormányzatot, hogy a fenti dokumentumokra tekintettel

· az Alzheimer-kórt mielőbb tűzzék napirendre, mint már több EU tagországban;

· tegyék hazánkban is kiemelt egészségügyi prioritássá, és dolgozzanak ki Alzheimer cselekvési tervet, mint az EU-ban;

· nyújtsanak minőségi egészségügyi és szociális ellátásokat a betegnek és gondozóiknak;

· biztosítsák minden beteg számára a korszerű terápiák igénybevételének lehetőségét a támogatás 50%-ról 70 %-ra történő emelésével, mivel a jelenlegi magas térítési díj miatt (havi 11.500 Ft) nem hozzáférhetőek a betegek többsége számára;
nemzetközi összehasonlításban a specifikus terápiában részesülők aránya a többi tagállamhoz viszonyítva alacsony mértékű, az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a kezelt betegek aránya, a betegek csupán 2,6%-a, ami mindösszesen csak 4613 beteget jelentett 2008-ban, annak ellenére, hogy Magyarországon is az összes korszerű terápia hozzáférhető,  2009-től már a legújabb tapasz formában is;

· annak érdekében, hogy a betegek minél nagyobb számban hozzájuthassanak a korai diagnózishoz és a korai adekvát terápiákhoz, sürgősen változtassák meg a Demencia Centrumok jelenlegi működési rendszerét, mivel szerepük csak formális, nem tudják optimálisan ellátni a feladatot, működésük jogi háttere nem szabályozott, nem tisztázottak a minimumfeltételek, a jogkörök, a kötelezettségek, az OEP által finanszírozott Alzheimer rendelési idő, és földrajzilag elérhetetlenek a betegek többsége számára.

· haladéktalanul tegyék meg a szükséges lépéseket egy országos demens napközi-hálózat kiépítésére;
· minden Alzheimer-beteget gondozó kapja meg az Ápolási díjat bárhol is él az ország területén;

· a magyar jogalkotásban minden fogyatékosokat érintő rendelkezés hatályát automatikusan terjesszék ki az Alzheimer-betegségben szenvedőkre, mivel az ENSZ Egyezmény és a 2007. évi XCII. Törvény értelmében az Alzheimer-betegek is értelmileg fogyatékosok;

· finanszírozzanak olyan preventív ismeretterjesztő és figyelemfelhívó programokat, amelyek arról tájékoztatják a társadalmat, hogyan csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata;

· tegyék prioritássá az Alzheimer-kór és más demenciák kutatásait az EU elvárásai szerint; az Unió tagállamai úgy döntöttek, hogy az Alzheimer-kór és a kapcsolódó betegségek kutatása legyen az a terület, ahol először vezetnek be közös kutatásprogramozást, és eddig már 20 európai ország jelezte hajlandóságát egy közös rendszer kialakítására;

A szakmai-civil összefogás fontossága

A Magyar Ideg- Elmeorvosok Társasága Alzheimer-kór szekciójának vezetősége kibővül és fiatalodik

 Az Alzheimer-kór és más demenciák által okozott növekvő egészségügyi és szociális ellátásbeli helyzet megoldására a szakmai és civil szervezetek összefogást kezdeményeznek az Alzheimer Világnapon.

 Mivel Magyarországon szociokultúrális sajátosságok és egészségpolitikai döntések hatásaként az Alzheimer-kór és más demenciák problémájáról a közvélemény alig rendelkezik ismerettel, egészségtudatunk ebben a vonatkozásban nagymértékben hiányos, vagy hiányzik, ezért azt gondoljuk, hogy az előttünk álló nagy feladatok és kihívások nagyobb és hatékonyabb szakmai csapatot igényelnek!

 Előre mozdítva az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák hazai fejlődésének ügyét, az Alzheimer Világnapon (szeptember 21-22.) Szegeden megrendezésre kerülő XI. Alzheimer-kór Konferencián többszörösére kibővül és fiatalodik a Magyar Ideg- Elmeorvosok Társasága, Alzheimer-kór szekciójának vezetősége, amely eddig egy kis létszámú négy-öt fős orvosi csapat volt. Ennek megfelelően alapkutató, klinikus, osztályvezető főorvos, pszichológus, gondozó és civil szervezetek vezetői kerülnek be.

Megalakul a Magyar Agykoalíció

Freund Tamás akadémikus, a világ egyik legismertebb agykutatója szerint az Európai Agytanács mintájára – még az idén megalakul a Magyar Agykoalíció, amelyben részt vesznek neurobiológus kutatók, pszichiáterek, neurológus orvosok, idegsebészek, gyógyszerkutatók tudományos társaságai, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az érintett betegszervezetek.

A bejegyzés előtt álló nonprofit szervezet a politikai döntéshozóknál, kormányzati szerveknél akar lobbizni azért, hogy a mostaninál sokkal több támogatást kapjon a hazai agykutatás, amely jelenleg is az európai kutatás élvonalában van. Emellett széles társadalmi rétegeknek szeretnék eljuttatni azokat a fontos ismereteket, amelyek megvilágítják és tudatosítják, milyen nagy veszélyeket jelent az információrobbanás következtében az agyra nehezedő adaptációs nyomás, egyúttal támpontokat nyújtanak az egyéni alkalmazkodási, megbirkózási, betegségmegelőzési stratégiák kialakításához.

Az Alzheimer Világnap eseményei

1. Memória Híd – Élőlánc – Kihúnyt fények

ÜZENETEK

MEMÓRIA HÍD

A Memória Híd összekötő kapocs az Alzheimer-betegek, a családok, barátok, ismerősök és a társadalom tagjai között.
Meggyőződésünk, hogy az Alzheimer betegektől mindannyian sokat tanulhatunk arról, hogy kik vagyunk és mi tesz bennünket emerivé; saját emberiességünkre tudnak emlékeztetni, amiről időnként megfeledkezünk.
Az Alzheimer-betegek tanítani tudnak bennünket türelemre, figyelni a szavakon túli jelentésekre, hogyan engedjük el a jelentéktelen dolgokat, hogyan éljünk a jelenben, hogyan fogadjuk humorral és méltósággal a változásokat. Az Alzheimer-betegek megtaníthatnak bennünket arra, hogyan szeressük az életet és egymást.
A Memória Híd egy más megközelítése az odafigyelésnek, a tanulásnak és a szeretetnek.

ÉLŐLÁNC

Az élőlánc szimbólikusan összeköti az Alzheimer-betegeket és családtagjaikat sok millió ismeretlen sorstársukkal itthon és szerte a világon, akik ugyanazt kérik az Alzheimer Világnapon: megértést, türelmet, odafigyelést. Komoly odafigyelést a családra, amely befogadja, kezeli és ellátja az Alzheimer-kórban szenvedőket.
A gyerekek részvételével alkotott élőlánccal azt kívánjuk demonstrálni, hogy  generácók összefogással küzdünk azért, hogy az Alzheimer-kór ne szakíthassa el a nemzedékeket összefűző szálakat.

Az esemény a Magyar Vöröskereszt támogatásával kerül megrendezésre.

KIHÚNYT FÉNYEK – KIHÚNYT EMLÉKEZET

A Memória Híd elnevezésű figyelemfelhívó kampány keretében, sötétedés után a Lánchíd fényeit lekapcsolva, a kihúnyt fényekkel jelképezzük az Alzheimer-kórral járó kihúnyt emlékezetet.

2. XI. Alzheimer-kór Konferencia – Ismerjük fel – Ismerjük el!

Helyszín:  Szeged, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Székház
6720 Szeged, Somogyi u. 7

Időpont: 2009. szeptember 21-22.

3. Jótékonysági Koncert a Bazilikában

Az Alzheimer Világnap záróeseményeként, Puskás Ferenc halálának 3. évfordulóján Jótékonysági Emlékkoncertet rendezünk az Alzheimer-kór magyar áldozataiért

Időpont:  2009. november 17. (kedd) 18.00 órakor

Helyszín:  Szent István Bazilika – Budapest

Felkért fellépő:  Benkó Dixieland Band

Tervezett műsor: Karácsonyi Mise

Moderátor:   Berkes Gabriella musical színművész
Nagy Imre MTV szerkesztő
Zenei szerkesztő: Bördős Lajos

4. Törődjön az eszével is! – Országos Egészség Roadshow

Időpont: 2009-2010

Helyszín: egyetemek, főiskolák

Támogatók:  Benkó Dixieland Band
 Magyar Vöröskereszt
 Rotaract
 Magyar Rotary

Egészségtudatosságra ösztönző kampányunk célja elérni, hogy a fiatalok legyenek tudatában annak, hogy elménk egészsége ugyanolyan fontos, mint a testi egészség.

A ”Törődjön az eszével is” programmal segítséget kívánunk nyújtani a megfelelő „agybarát” életmód kiválasztásában, tanácsokat kívánunk adni, hogy a fiatalok hogyan törődjenek jobban elméjük egészségével. Mindezek hosszú távon egyaránt segítik testünk és elménk egészségét.

Az egészséges agy meghatározó életünk minden tekintetében, gondolataink, érzéseink, emlékeink, családi életünk és munkánk szempontjából is.

Minden helyszínen a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, a Magyar Vöröskereszt és a Rotaract önkéntesei segítik a pszichiáterek, neurológusok és pszichológusok munkáját.

Támogatóink:

Magyar Vöröskereszt

Benkó Dixieland Band

Magyar Rotary

Rotaract

 Az Alzheimer-kór és más demenciák jelenlegi helyzete a kormányzat megítélése szerint, az Idősügyi Nemzeti Stratégia tervezet (2009), az Országos Lelki Egészség Program (2009), az OEP Alzheimer-típusú demencia terápiájának finanszírozási koncepciója (2008)  alapján:

A Kormányzat aspektusából az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedő betegek jelenlegi szociális helyzete

· Nemzetközi statisztikai adatokból kiindulva egyes szakértők szerint Magyarországon 200-250 ezer demens ember él.

· A 70 éven felüli életkortól a betegségek között vezet a demencia.

· A demencia az élet végéig gondoskodást igényel.

· A 70 év felett aktív kórházi ellátásba kerülők 2%-a demens.

· A járóbeteg és szakrendeléseken megjelent idősek 15%-ánál volt kimutatható a mentális hanyatlás, viselkedészavar. Ezek az arányok nem túl magasak, valószínűsíthető, hogy sokan vannak, akik nem jutnak el az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéig.

· Felmérés nincs, a demencia korai felismerésében még csak a kezdeteknél tartunk.

· A Demencia Centrumok létrehozása és működése ellenére sem rendelkezik minden demenciával küzdő ember diagnózissal és nagyok még az ellátási hiányok főként, hogy e centrumok kizárólag gyógyszerfelíráshoz kötődő feladatokat látnak el.

· Demensek nappali ellátása megoldatlan. Hiányoznak a demenciában szenvedő idősek számára a nappali ellátást biztosító szociális intézmények (országosan 10 alatt van a számuk), annak ellenére, hogy a szükséges jogszabályi és finanszírozási keretek 2007-től már rendelkezésre állnak. A szociális ellátórendszer szolgáltatási kínálatából teljességgel hiányoznak a családtagjuk ápolását és gondozását végző hozzátartozóknak, családtagoknak kínált szolgáltatások.

· A demens betegek nappali szociális intézményeinek működtetése 2007-től bekerült az önkormányzatok kötelező feladatai közé.

· A demencia és Alzheimer típusú megbetegedések növekvő aránya miatt a meglévő szociális szolgáltatási struktúra hiányokkal küzd. A bentlakásos szociális intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett személyzettel nincsenek felkészülve és finanszírozásuk sem megoldott. Mindez rendkívüli fizikai és pszichikai terheléshez vezet az ápoló személyzet körében.

· A gondozókat – akár idős hozzátartozóról, akár szakemberről van szó – a demens-gondozás különösen megviseli, nem egyszer megbetegíti.

· Hiányzik az idős hozzátartozót gondozók nem anyagi jellegű segítése, mentális támogatása.

· Intézményi bentlakásos demens ellátásban részesülők: 2007-ben: 6.767 fő, 2008-ban: 7.000 fő.

· Hátrányos az idősek számára, hogy a jelenlegi szabályozás alapján ápolási díjat csak hozzátartozó kaphat, pedig szükség lenne a hozzátartozókon kívüli körre is kiszélesíteni ezt az ellátási formát.

Kormányzati tervek a demens ellátás fejlesztendő területeiről

· Szükséges megszervezni a demens és Alzheimer betegek nappali és szakosított ellátását és a hozzátartozók támogatását.

· Fejleszteni szükséges az ellátórendszert, hogy alkalmas legyen a gondozás-ápolás iránti egyre növekvő igények kielégítésére. A biztonság és a jogvédelem a mentális hanyatlással és a demenciával küzdők számára is kiemelten fontos.

· Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy garantálni tudjuk a mentális betegségekben szenvedő idős emberek hozzáférését megfelelő kezeléshez és gondozáshoz. Ennek érdekében programot kell indítani a demencia korai felismerésére és kezelésére, a demens betegek gondozására és betegeket gondozó családok terheinek csökkentésére.

· Azonnali intézkedések 2009-ben: Demenciával (szellemi hanyatlás) küzdő idősek számára a már jelenleg is szabályozott és normatív hozzájárulással támogatott ellátási forma – demens nappali ellátás - szakmai központja létrehozásának előkészítése.

· További kiemelt intézkedések 2010-ben: Demenciával (szellemi hanyatlás) küzdő idősek számára nappali intézmény szakmai központjának létrehozása, működtetése az országos szükségletekhez igazodó további intézmények fejlesztése és kiépítése céljával.

· Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak gyakorlati végrehajtását 2010-től lehet megkezdeni, rövidebb időintervallumban megfogalmazott, a Kormány által elfogadandó cselekvési tervek kidolgozásával, melyek tartalmazzák az intézkedések végrehajtásának módját, sorrendjét, felelőseit.

OEP vélemény az Alzheimer-kór diagnosztikájáról és terápiájának finanszírozásáról

· A becsült betegszámok és a valójában diagnosztizált betegek száma alapján a kórkép vélhetően nagy mértékben alul-diagnosztizált.

· Általában elmondható, hogy számos indikátor figyelembe vételével, (diagnosztizált betegek száma, kezelésben részesülő betegek aránya, bizonytalan diagnózisok aránya) nemzetközi összehasonlításban az Alzheimer-kór gyógyszeres terápiájának jelenlegi támogatási rendszerének működése nem tekinthető optimálisnak.

· Nemzetközi összehasonlításban a specifikus terápiában részesülő betegek aránya a többi tagállamhoz viszonyítva alacsony mértékű. Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a kezelt betegek aránya, csupán a betegek 3,7%-a. A korszerű terápiákhoz 2008-ban csak 4613 beteg jutott hozzá.

· A betegek és hozzátartozóik terheinek csökkentésére, állapotának és életminőségének javítására elérhető modern készítmények bár évek óta forgalomban vannak, jelenleg is problémás ezen készítmények hozzáférhetősége, rendelhetőségének bonyolultsága.

· A specifikus készítmények nem hozzáférhetőek sok beteg számára azok magas térítési díja miatt (~havi 11.000 Ft).

· A Demencia Központok jelenlegi rendszere nem tudja optimálisan ellátni feladatát, működésük jogi háttere nem tekinthető kellően szabályozottnak (minimumfeltételek, jogosultságok, kötelezettségek nem tisztázottak stb.), jelenlegi szerepük formális.

OEP által tervezett fejlesztendő területek

· A specifikus gyógyszeres terápia hozzáférhetőségének javítása. Az acetilkolinszteráz-gátló készítmények jelenlegi Eü50%-os támogatásának Eü70%-ra emelésével a terápiában bevonható betegek száma növekedhet.

· A jelenleg a kezelésbe bevont betegek arányát fokozatosan az nyugat-európai átlagnak megfelelő 30%-ra kell növelni.

· Kijelölt Demencia Központok kapacitásainak optimálisabb felhasználása. Ez részben neurológus/pszichiáter szakorvosi szintre helyezésével.

A BETEGSÉGRŐL

Az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái

Sokan gondolják úgy – köztük orvosok is –, hogy a feledékenyebbé válás az öregedés szükségszerű velejárója. A memóriazavar nem normális jelenség egyetlen életkorban sem. Feltétlenül szükséges kivizsgáltatni! Bár a memória, a szellemi teljesítmény az életkor előrehaladtával nyilvánvalóan csökken, de ez általában még nem okoz zavart a mindennapi életben.

A memória fokozódó zavara lehet a szellemi hanyatlás (demencia) legáltalánosabb korai tünete, vagy más betegség állhat mögötte. Amikor a csökkenő szellemi teljesítmény már a mindennapi életet is megnehezíti, eljött az ideje segítséget kérni.

Hogyan ismerjük fel a demencia tüneteit?

Mi a demencia?

A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre. A demencia nem ismer társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határokat. A demencia legtöbb előidéző okára nincs gyógymód, de sokféle segítség vehető igénybe, és léteznek bizonyos kezelések is.

Mi okoz demenciát?

A leggyakoribb okok:

- az Alzheimer-kór, ami az esetek 60-70%-áért felelős, és az agyszövet kóros elváltozása okozza.
- a vaszkuláris demencia a második leggyakoribb ok, amely vérkeringési agyi kórfolyamat következménye.
- a Lewy-testes demencia az agy körülírt területén az agyi idegsejtekben
kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze.
- a fronto-temporális demencia (más néven Pick-betegség) az agy homlok-
lebenyében végbemenő agyszövet károsodás miatt alakul ki.

Miért fontos a demencia felismerése?

A demencia tüneteinek felismerése az első lépés a diagnózis felé. A kórisme megállapítása pedig csökkenti a beteg és a családja szorongását, nagyobb lehetőséget ad a létező kezelési módok és azok igénybevételére vonatkozó információk megismerésére, és több időt biztosít a jövőmegtervezéséhez.

Melyek a demencia korai tünetei?

Minden ember más, a demencia pedig különbözően hat az emberekre – nincs két olyan ember, aki egyforma kórtörténettel rendelkezne. A személyiség, az általános egészségi állapot és a társadalmi helyzet, mint fontos tényezők meghatározzák a demencia egyénre gyakorolt hatásait.

A demencia legáltalánosabb tünetei:

1. Memóriazavar: A hanyatló memória, különösképpen a rövidtávú memória zavara a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. Például hirtelen nem jut eszébe a szomszédja neve, de azt viszont tudja, hogy az akivel beszélget, az a szomszédja. A demens beteg nemcsak a szomszédja nevét felejti el, hanem a vele összefüggő körülményeket is.

2. Nehézségek a mindennapi tevékenységekben: A demens beteg gyakran nehezen tudja ellátni a mindennapi, általában gondolkodást nem igénylő rutin feladatokat. Pl. nem tudja, hogy milyen sorrendben vegye fel a ruháit, vagy hogyan készítsen el egy ételt.

3. A nyelvi kifejezőkészség zavarai: Mindenkivel előfordul néha, hogy nem találja a megfelelő szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egész más szavakat használ helyettük, emiatt az írása és a beszéde nehezen érthetővé válik.

4. Időbeli és térbeli tájékozódási zavar: Valamennyien elfelejtjük néha, hogy milyen nap is van ma, vagy hogy éppen hova is indultunk. Ám a demens beteg ismerős környéken is eltévedhet, pl. még abban az utcában is, amelyikben lakik. Elfelejtheti, hogy éppen hol is van, hogy került oda és hogyan juthat haza. Megeshet az is, hogy a demens beteg az éjszakát is felcseréli a nappallal.
5 Hibás vagy csökkent ítélőképesség: Előfordulhat, hogy a demes beteg nem megfelelően öltözik - meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.

6 A figyelem hanyatlása: A demens betegnek gondot okozhat egy beszélgetés követése, vagy elfelejti, hogy a számláit be kell fizetni.

7 Tárgyak rossz helyre tétele: Bárkivel előfordul, hogy rossz helyre teszi a pénztárcáját vagy a kulcsát. A demens beteg szokatlan helyekre rakja a tárgyakat, mint pl. a vasalót a hűtőszekrénybe, a karórát pedig a cukortartóba teszi.

8 Hangulati vagy viselkedésbeli változás: Mindenkivel megesik, hogy időnként szomorú vagy rossz hangulatú. A demens beteg hangulata azonban hirtelen válhat ingadozóvá minden ok nélkül. Szokatlanul érzelmessé vagy éppen ellenkezőleg, minden érzelmet nélkülözővé válhat váratlanul.

9 Személyiségváltozás: A demens beteg megszokott korábbi önmagához képest is másnak tünhet. Gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, közömbössé, szorongóvá és izgatottá válhat, különösen olyan helyzetekben, amikor még a memóriazavar is nehezíti a helyzetét.

10 A kezdeményezőkészség elvesztése: Mindenki belefáradhat a házimunkába, az üzleti ügyekbe vagy a társasági kötelezettségekbe. A demens beteg rendkívül passzívvá válhat. Gyakran órákon át csak ül a televízió előtt, többet alszik, mint szokott, vagy teljesen elveszti az érdeklődését korábbi hobbija iránt.