márc. 25, 2009

„Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre!"?


2009. március 24.

   Ezzel a címmel jelent meg Xavier Amador pszichológus professzor hiánypótló könyvének magyar kiadása a „Szkizofrénia Akadémia"? továbbképző rendezvényen, amely a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája által immáron tizedik éve kerül megrendezésre.  

A szkizofrénia egészen az 1950-es évek közepéig krónikus, progresszív, lényegében gyógyíthatatlan és szükségszerűen súlyos mentális károsodáshoz, rokkantsághoz, „leépüléshez"? vezető betegségnek számított. A sokáig alapvetően kedvezőtlennek, olykor egyenesen kilátástalannak ítélt prognózist a hatékony pszichofarmakonok és a korszerű pszichoszociális intervenciók megjelenése jelentős mértékben megváltoztatta.
A krónikus betegségek kezelésében sajátos nehézséget jelent, hogy a betegek és a hozzátartozók gyakran nehezen fogadják el a betegség tényét, életük jelentős átalakulását, a hosszantartó terápia szükségességét.

Fokozottan érvényesek ezek a megállapítások a szkizofrénia esetében, ahol már a diagnózissal való szembesülés is igen nehéz érzelmi feladat, mind a beteg, mind a hozzátartozók számára. A szkizofréniához fűződő képzetek, a kezeléssel kapcsolatos (gyakran téves) elképzelések, a társadalmi stigmatizáció jelentős akadályai lehetnek a diagnózis elfogadásának és a szakemberekkel való együttműködésnek. Mindezeket tovább súlyosbítja, hogy a szkizofrénia gyakran jár együtt a betegségbelátás teljes vagy részleges hiányával, ami értelemszerűen azt eredményezi, hogy a páciens szükségtelennek ítéli a kezelést.
Mindezek következtében a mindennapi klinikai gyakorlatban kiemelt jelentősége van a páciens együttműködését javító terápiás módszereknek. A jól tolerálható és tartósan alkalmazható, hatásos antipszichotikus gyógyszeres terápia mellett nélkülözhetetlen a bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolat, és a hatékony kommunikáció. 

Amador professzor – aki részben pszichológusként, részben szkizofrén bátyja révén családtagként tapasztalta a szkizofrénia kezelésének nehézségeit – abból indult ki, hogy hiányos betegségtudatú páciensekkel is hatékonyan együtt lehet működni, ha a betegség helyett a beteg által is észlelt problémákra összpontosítunk, és a véleménykülönbségek, viták helyett ezekre keresünk közös megoldásokat. „Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre”? című könyvében ismerteti az általa kidolgozott LEAP modellt, amelyben a betűszó egyes elemei egy-egy teendő rövidítései: Listen (meghallgatás), Empathize (empatikus magatartás), Agree (egyetértés kialakítása), Partnership (partneri kapcsolat fenntartása). A hiánypótló kiadvány a Lélekben Otthon Kiadó gondozásában, a Janssen-Cilag cég támogatásával érhető el a szakemberek számára.


„A „Szkizofrénia Akadémia”? rendezvény-sorozata jó példája a magas színvonalú továbbképzésnek. A Szkizofrénia Akadémia már 10 éve ismert és jelentős fóruma a hazai és nemzetközi szkizofrénia kutatásban és gyógyításban elismert szakembereknek. 2000 óta a kongresszuson több, mint 100 előadó, kerekasztal résztvevő osztotta meg tudását, a legfrissebb kutatási eredményeket a hallgatósággal. Büszkék vagyunk arra, hogy rendszeresen szerepelnek fiatalok is előadóink között.”? – nyilatkozott a jubileumi eseményről Bitter István Professzor, a rendezvényt akkreditáló Pszichiátriai Klinika vezetője.
 A kongresszus másik külföldi vendégelőadója, az Egyesült Királyságból érkezett Anthony Hale professzor, aki nagy tapasztalattal rendelkezik az Egyesült Királyságban lezajlott és jelenleg is zajló pszichiátriai ellátási reform következményeit illetően. A négy magyar orvosi egyetem pszichiátriai klinikáinak képviseletében elismert szakemberek és fiatal kutatók tartottak áttekintő előadásokat a szkizofrénia kutatás és gyógyítás különböző területeiről, a genetikától a páciensközpontú gyógyítási szemléletig.
 

 

 

webdesign: qualitypress