A tematikus hét fő célja, hogy felhívják a figyelmet a betegség időben történő felismerésére és a mielőbbi kezelés megkezdésének fontosságára. Ennek érdekében immár magyar nyelven is elérhető egy új, külön-külön a pácienseknek és szakembereknek szóló, ellenőrzött információkat bemutató weboldal. 

A pitvarfibrilláció, vagy más néven pitvari remegés (PF), a leggyakoribb szívritmuszavar. Akkor fordul elő, amikor a szív két felső ürege (a pitvarok) túl gyorsan, vagy kontrollálatlanul húzódnak össze.2 A szívverést elektromos impulzusok vezérlik, a PF esetében ezek az elektromos impulzusok válnak rendszertelenné, így megszűnik a két pitvar összehúzódásának összhangja. Ez rendszertelen, gyakran szabálytalan és szapora szívveréshez vezet, ami időnként remegésnek érződik. 

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hete során 2021. november 15. és 21. között hívják fel a figyelmet a leggyakoribb szívritmuszavarra, ami Európában 11 millió, Magyarországon pedig mintegy 300 ezer embert érint. A szabálytalan szívverés súlyos szövődményekhez, például vérrögök kialakulásához vezethet, illetve ötszörösére növeli a szívelégtelenség-, 2,4-szeresére a szélütés kockázatát, valamint duplájára növeli a szív- és érrendszeri eredetű halálozás valószínűségét is!

A pitvarfibrilláció korai felismerése és a kezelés időben történő alkalmazása a kulcs, ami megváltoztathatja a betegség lefolyását és javíthatja a betegek életminőségét, várható élettartamát.4 Azonban a pitvarfibrillációban szenvedők 15-30 százalékának tudomása sincs arról, hogy szívritmuszavara van (ez az ún. „csenedes PF”). Ezért fontosak az edukációs eszközök, a PF ismereteit és diagnosztizálását bővítő programok, melyek segítik a korai felismerést, így növelve a betegek várható élettartalmát és életminőségét.

A PF esetében első lépés az alapos kardiológiai kivizsgálás a PF kiváltó okainak felderítésére, mivel – ha ismertek – legegyszerűbb ezeket megszüntetni. Fontos cél a ritmusos szívműködés helyreállítása, amihez többféle gyógyszeres terápia is rendelkezésre áll. Az esetek zömében a gyógyszeres kezelés az alapterápia, viszont ezek hatékonysága nem tökéletes, egy év után csak a betegek fele (52%) esetében hatásos5, ráadásul az esetek 13-19 százalékában mellékhatások miatt meg kell szakítani a kezelést.

Éppen ezért érdemes más megoldást is keresni. A katéteres műtéti beavatkozás során elroncsolják a szabálytalan elektromos ingereket adó gócot, vagy meggátolják a szabálytalan elektromos inger tovaterjedését. Jelenleg a katéteres abláció bizonyult az eddigi legsikeresebb terápiának: a betegek 94%-a épült fel teljesen a beavatkozást követő 1 éven belül. Hosszabb távon – a kezdeti magasabb egyszeri költségek ellenére – a katéteres abláció nem csak klinikailag bizonyít, hanem költséghatékonyabb is, mint a gyógyszeres kezelés. 

A paroxizmális PF összesített kezelési költsége 10 éves időhosszban

Mindezek – jobb klinikai hatékonyság, magasabb hosszútávú költséghatékonyság – ellenére, jelenleg csak a műtétre alkalmas betegek mindössze 4%-án végeznek ilyen beavatkozást6.

Ráadásul e kezelési móddal már a betegség korai szakaszában megakadályozhatóak a súlyosabb szövődmények kialakulása. Klinikai vizsgálatok alapján például a katéteres abláción átesett, visszatérő pitvarfibrilláció egy fajtájában (paroxizmális pitvaros remegés) szenvedő betegeknél 10-szer kevésbé valószínű, hogy tartós pitvarfibrilláció alakuljon ki, mint azoknál, akik csak gyógyszeres kezelést kapnak. Továbbá a katéteres kezelésen átesett pácienseknél 46%-kal csökkent az egyéb olyan súlyos szövődmények, mint a halál, a stroke vagy a szívroham kialakulásának esélye is.35,37

A terápiát kiegészítendő ma már rengeteg, könnyen hozzáférhető módszer áll a rendelkezésre, amivel a betegek egyszerűen ellenőrizhetik állapotukat otthonuk kényelméből is. Ilyen például a pulzusszámlálás, pulzusszámláló okos-alkalmazások vagy eszközök használata, az automata vérnyomásmérő aritmia kijelzésének külön figyelése. 

A Johnson&Johnson jóvoltából a Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét is szervező angol Atrial Fibrillation Associationnal közösen létrejött egy weboldal is, ahol laikusok és szakemberek egyaránt tájékozódhatnak a számukra releváns információkról a betegséggel kapcsolatban. 

A weboldal az alábbi címen érhető el: https://getsmartaboutafib.net/hu-HU/fooldal

Az oldal többek között segít felkészülni az első orvosi vizsgálatra, tájékoztatást ad a leggyakoribb tünetekről és tippeket ad, hogyan induljunk el a gyógyulás felé vezető úton. Videókkal, ábrákkal segít közelebb hozni a betegség megértését a laikusok számára is. Továbbá található az oldalon egy önkitöltő kérdőív is, amivel mindenki megteheti első lépéseit a diagnosztizálás felé. 

Az orvosok számára szakmai továbbképzésekről, online kurzusokról és további kezelési lehetőségekről nyújt tájékoztatást az oldal. 

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda