A program alprogramjai a keringési (magasvérnyomás betegség, szívinfarktus, szélütés) és anyagcsere betegségek (cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarok) a krónikus májbetegségek és májzsugor, valamint a méhnyakrák megelőzési programok hatékonyságának javítását célozták.

Néhány fontos megállapítás az eredményekből:

A 20-69 éves magyar lakosság több, mint egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában. E betegek egynegyede semmilyen kezelésben nem részesül, a kezelt betegek 50%-ban a tünetegyüttes egyetlen összetevője esetében sem eredményes a kezelés.

A cukorbetegség alapkezelését jelentő testsúlycsökkentés gyakorlatilag szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60%-uk elhízott. A betegek mindössze egynegyede esetén megfelelő a vércukor hosszú távú beállítása. Háromnegyedük esetén a vércukor tartósan magas, 40%-uké olyan mértékben, hogy az jelentősen megnöveli a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát. A cukorbetegek 90%-a magasvérnyomás betegségben is szenved.

A szélütésen vagy szívinfarktuson átesett betegek 15%-a dohányzik. Jelentősek a területi egyenlőtlenségek a szívinfarktus ellátásában. Ágy például a szívinfarktussal kezelt betegek körében  az akut katéteres koszorúér-tágításban részesülök aránya megyénként 5-45% között ingadozik.

A méhnyakrák szűrésre való hajlandóságot növeli, ha bevonjuk a háziorvost is a program kommunikációjába. A modellprogram eredményei alapján azon nők negyede, akik a felmérést megelőző három évben nem vettek részt méhnyakrák szűrésen, a háziorvosuk felszólítására (levél, telefon, illetve esetenként személyes megkeresés) részt vettek a szűrésen.
A méhnyakrák szűrővizsgálaton részt vettek 40%-a akkor is részt venne a szűrésen, ha védőnő végezné. A szervezett szűrésen részt nem vevők 30%-a rendszeresen jár nőgyógyászhoz, 18%-uk panaszmentességre hivatkozva nem megy el szűrésre, 10%-uk a félelmet jelölte meg visszatartó okként, 18%-uk nem tudott megfelelő időpontot találni, 15%-uk pedig olyan nőgyógyászati műtétre hivatkozott, amely miatt szükségtelennek ítélte meg a szűrésen való részvételt.

A konzorciumi munka kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a népegészségügy különböző területein, így az egyetemi oktatásban és kutatásban, népegészségügyi igazgatásban, egészségmonitorozásban, epidemiológiában, prevenciós ellátásban, valamint a gazdasági szférában működő szakemberek együtt dolgozzanak; sajátos nézőpontjukat, elvárásaikat a kutatatási projektek eredményeire, gyakorlati hasznosíthatóságára vonatkozóan érvényesítsék. Az eredmények így nemcsak a szakma művelőinek szűk körében válnak ismertté, hanem elérhetőkké válnak az egészségpolitikai döntéshozók számára is. A konzorciumi működés e tekintetben hozzájárult ahhoz, hogy a projekt lezárását követően annak eredményei a társadalom minél szélesebb köreiben hasznosuljanak.

A programot a Debreceni Egyetem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ, a Központi Statisztikai Hivatal, a GlaxoSmithKline Kft., az MSD Kft., a Roche Kft. diagnosztikai divíziója, és a Sanofi-Aventis Zrt. által alkotott konzorcium bonyolította.